A főszerepet alakító Görög Lászlóval Kalmár András beszélgetett. 

Végvári Viktóriával, a Budapest Bábszínház drámapedagógusával Kalmár András beszélgetett.

Az előadást a nemzetközi tagokból álló Gradient Kortárs Balett Debrecen, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen tánctagozata viszi színre, míg a koreográfusok, Domoszlai Edit és a Recuerdo número 7 csapata – Enrique López Flores és Javier Ara Sauco – többek között a Biennale College Danza kiválasztott fiatal alkotóiként dolgoztak, és darabjaikat a Velencei Biennálé Táncfesztiválján mutatták be.

Domoszlai Edittel Kalmár András beszélgetett.

A Láthatáron Csoport a hazai független szcéna egyik meghatározó csapata, a 2010-ben alakult társulat küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon egy szolidáris társadalom létrejöttéhez. Fontos számukra, hogy előadásaikkal felhívják a figyelmet olyan társadalmi csoportokra, amelyek hangját ritkán hallani, és hogy programjaikat eljuttassák hátrányos helyzetben élő közösségekhez. Számos darabjuk szól az óvodás, kisiskolás, gimnazista korosztálynak, de természetesen a felnőtt közönséget is megszólítják, ilyen a május 5-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Textilgyárban látható Kenyértörés - krónika a görög-perzsa háborúkból című előadás, illetve a május 11-én szintén a BTF keretében megrendezésre kerülő Boldogságunk története.

Feuer Yvette-el, a Láthatáron Csoprt egyik alapítójával és művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

A kvartett tagjai a hazai jazzélet kiemelkedő muzsikusai – többek között a szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista Oláh Dezső és a bőgős Oláh Péter –, akik generációjuk élvonalát képviselik.  A zenekar repertoárja elsősorban Bágyi Balázs dobos zeneszerző kompozícióira épül, amelyek komplex, ugyanakkor a műfaj klasszikusaira épülő zenei világot teremtenek. 

A zenekar számos európai jazzfesztiválon lépett fel az elmúlt évtizedben, rendszeresen turnéztak Kínában is, a 2024-es év pedig kiemelkedően sikeres volt számukra: Csehországba, Észtországba és Mexikóba is meghívást kaptak. A formáció az Essentia Artis zárónapján, május 9-én a 2025-ben megjelent Encore című albumuk zenei anyagát játssza.

Bágyi Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

A Pesti Vigadó több mint 190 éve a Duna-part egyik fontos találkozóhelye. Május 9-én a XIII. Nyitott Ház alkalmából ismét egész napos, ingyenes programokkal várják a látogatókat: épülettörténeti sétákkal, koncertekkel, táncházzal, gyermekprogramokkal, kiállításokkal és számos közös élménnyel.

A 2015-ben indult programsorozat az évek során a Vigadó egyik legkedveltebb eseményévé vált. Az idei Nyitott Ház központi gondolata a kapcsolódás: egymáshoz, a művészetekhez és a Vigadó különleges épületéhez.

A részletekről nagy Zsombor, a Pesti Vigadó ügyvezetője msélt Kalmár Andrásnak.

Történetünk helyszíne két szomszédos ország, az idilli Pomedória és az ördögi Zordánia, ahol minden pont olyan, mint Pomedóriában, csak fordítva. A zordán boszorkánykirálynő, Mortadella bosszút esküszik, amiért nem hívták meg Szaváriusz király fiainak lakodalmára, és hollóvá varázsolt rabszolganőit rákényszeríti, hogy dézsmálják Pomedória kincsét, legfontosabb bevételi forrását, az aranyalmát. Hanem a legkisebb királyfi, a nősüléstől eddig tartózkodó Árgyélus elfogja a főhollót, miáltal megtörik a gonosz varázs, és a tolvaj madár visszaváltozik szépséges leánnyá…

Tóth Péter zeneszerző meseoperáját, az Árgyélus királyfit nagy sikerrel játszották Szegeden és Kolozsváron, ősszel pedig a Pécsi Nemzeti Színház tűzi műsorra a zenés darabot. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt izgalmas történet főszereplőjét a fiatal, Székelyföldről származó tenor, András Gábor Róbert „Titó” alakítja. A művész Kalmár Andrásnak mesélt a próbafolyamat kulisszatitkairól. 

A 26. Budapest Táncfesztivál a kortárs táncélet meghatározó nemzetközi és hazai alkotóit hozza el Budapestre 2026. április 26. és május 10. között. A fesztivál programjában világszínvonalú társulatok és új magyar bemutatók egyaránt szerepelnek. A nemzetközi vendégek között köszönthetjük a Szerb Nemzeti Színház, a London City Ballet és a világhírű Compagnie Hervé Koubi társulatát. A hazai programban látható lesz többek között, az Inversedance – Fodor Zoltán Társulat, a FrenÁk Társulat, a Győri Balett, a Gradient Kortárs Balett Debrecen és a Nagyvárad Táncegyüttes új produkciója is.

A részletekről Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.

Az építészet esszenciája c. program betekintést enged az építőművészek szerteágazó tevékenységébe. Az MMA ösztöndíjasainak munkát felvonultató Essentia Artis a Pesti Vigadó – a „Tündérpalota” – impozáns tereiben kapott helyet, és egészen május elejéig várja a friss művészeti munkák iránt érdeklődőket. Április 24-én a látogatók az alkotók személyes kalauzolásával ismerhetik meg Kiss Márta jövőképét a Balaton strandjairól, Rab Sarolta MI segítségével generált építészeti vízióit, Szövényi Anna dermesztett beton tárgykísérleteit, Funk Bogdán afrikai építő misszióját, Móré Levente építészeti tervpályázatokat rendszerező adatbázisát, Nagy Márton reflektív tárgyalkotó gyakorlatát és Rabb Dániel Baranya megyei értékmentő munkáját.

Nagy Mártonnal Kalmár András beszélgetett.

Erzsébetváros minden évben megünnepli díszpolgárának születésnapját, idén azonban, a jubileumra való tekintettel,  különleges eseménysorozattal emlékeznek meg a világhírű írónőről és életművéről. A Janikovszky100 emlékév programjai új nézőpontokkal, személyes történetekkel és kortárs művészeti reflexiókkal hozzák közelebb a közönséghez a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakját.

Az események – amelyek a KULT7 szervezésében jönnek létra – kerület több pontján várják a kicsiket és nagyokat, mindazokat, akik szeretnék újra felfedezni vagy megismerni azt a különleges látásmódot, amely Janikovszky Éva műveit egyedivé és összetéveszthetetlenné teszi.

A Kult7 vezetőjével, Gálvölgyi Dorkával Kalmár András beszélgetett.

Április 20-án, a Zeneakadémián, 19:00-tól hallhatjuk a Szegedi Szimfonikusok koncertjét, amely az Obermann völgyében címet viseli. A címet Liszt Ferenc Zarándokévek zongoraciklusának egyik emblematikus műve adja, amelynek alapja a francia Senancour levélregénye, de Byron-idézetekkel is bővítette a szerző a művét, amelynek hőse, Obermann, a természetben bolyongó romantikus hős, a létezés értelmét kutatja reménytelenül. A Kocsis Zoltán hangszerelésében elhangzó darab előtt Liszt utolsó szimfonikus költeménye, valamint Beethoven utolsó vonósnégyesének látnoki lassú tétele teszi teljessé a létfilozófiai kérdéseket feszegető első félidőt, majd a szünet után Johannes Brahms Sturm und Drang jegyeket is mutató, erőteljes első zongoraversenyét hallgathatja meg a közönség Fejérvári Zoltán tolmácsolásában.

A koncert karmesterével, Dubóczky Gergellyel, a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Aprilis 23. és 26. között ünnepli 2. születésnapját a Margit híd budai hídfőjénél, a Török u. 1-ben található Dante Közösségi Alkotótér. Gyerekprogramok, all stars kiállításmegnyitó, koncertek, színházi előadások, tivornyázás és a Színészet Képes Nagykönyve várja a környékbelieket és a távolabbról érkezőket a Jászberényi Gábor és Gulyás Hermann Sándor által alapított Dante szülinapi fesztiválján, a Dantefeszten.

Jászberényi Gáborral Kalmár András beszélgetett.  

Zoltán Áron, a Vígszínház művésze célul tűzte ki, hogy összegyűjtse a magyar nyelvterületen valaha Hamletet alakító színészeket és egy közös beszélgetésre hívja őket – egyfajta Hamlet-talkshow keretében.

A remélhetőleg eseménysorozattá bővülő előadást április 19-én, 14:30-tól láthatja a közönség a Pesti Színházban, ahol minden évtizedből egy-egy emlékezetes Hamlet-alakítást nyújtó művész lesz Zoltán Áron vendége, aki ezúttal moderátorként is színpadra lép.

Időrendben az első meghívott Cserhalmi György (1975) lett volna, ám aznap a Székfoglaló című előadásában játszik az Örkény Színházban, így egy későbbi alkalommal csatlakozik majd a „dán királyfiak” társaságához.

Az esten jelen lesz Gálffi László (1984), László Zsolt (1996), Balázs Zoltán (2005), ifj. Vidnyánszky Attila (2017), Vecsei H. Miklós (2021) és Gloviczki Bernát (2025).

A beszélgetés apropóját Gábor Miklós Hamlet-naplójának új, bővített kiadása adja, amely az egyik szervező, a POKET Zsebkönyvek gondozásában jelent meg. Az esemény másik patrónusa a MASZK Országos Színészegyesület.

Zoltán Áron színművésszel, az est megálmodójával Kalmár András beszélgetett.

Richard Wagner Ringjének forrása és a Nibelung éneknek az egyik, ősibb változata a Völsunga saga, az a nagy, véres történet, az az északi eposz, mely csaknem minden kincsőrző sárkány, sárkányölő hős és királylányszabadító királyfiról szóló mesék egyik ősképe.

Kultúránk egyik alappillére a görög-római és a zsidó-keresztény örökség mellett az ősi északi mitológia. Odin, Thor, Loki és az északi istenek történetein alapszik egész Észak-Európa világképe. A verses Edda mellett az egyik legrégibb, és méltán leghíresebb története a Völsunga saga, mely a Völsung nemzetség történetét meséli el, középpontjában a Fafnirölő Sigurðrdal , aki, a Nibelung-énekben Siegfriedként ismert, s aki Akhilleusz mellett Európa egyik leghíresebb hérosza.

Stenszky Cecíliával Kalmár András beszélgetett.

Százharminc kortárs költő közel háromszáz verséből válogatott össze egy kötetre valót Kisfaludy Zsófia színésznő. A Reménytövis – Kortárs keresztény versantológia című könyvet a költészet napján, április 11-én mutatják be a Pesti Vigadóban, az Essentia Artis keretében. A rövid könyvbemutatót Kisfaludy Zsófia műsora követi, ahol Barkó Laura multiinstrumentalistával kiegészülve hol prózában, hol megzenésítve hangzanak el kötetben szereplő legfontosabb versek. A szerzők között találjuk többek közt Kányádi Sándort, Buda Ferencet, Kiss Judit Ágnest, Szabó T. Annát és Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus püspököt is. 

Faludy Zsófiával Kalmár András beszélgetett.  

Dr. Adamovich Ferenc táncművész, koreográfus, olyan színházi munkákat jegyez, mint A Pál utcai fiúk, vagy A dzsungel könyve. A művész azonban kutató is, aki a legmodernebb technológiák ötvözésével mozgásokat elemez, méghozzá a virtuális térben. Kísérletének lényege, hogyha egy tetszőleges karakter avatarját magunkra öltjük, akkor a mozgásunk is megváltozik, például óriásként elnehezülünk, tündérként viszont könnyedebben mozgunk.

Március 28-án, 16:30-tól a Pesti Vigadóban az Essentia Artis keretében bárki ingyenesen kipróbálhatja ezt a különös érzést. 

Dr. Adamovich Ferenccel Kalmár András beszélgetett.

Március 28-án a Pesti Vigadóban, az Essentia Artis keretében Csiby Gergely workshopján megismerkedhetünk a színészmesterséggel. A foglalkozás a művész színházi, filmes és pedagógiai tapasztalataira épül, amelyek a személyes jelenlét, az önismeret és a kommunikáció fejlesztését helyezik fókuszba. A foglalkozás improvizációra és alap színészmesterségre fókuszáló feladatokból áll, amelyek fejlesztik a jelenlétet, a kapcsolódást és a tudatos önkifejezést.

Csiby Gergellyel Kalmár András beszélgetett.

A Berzsián és Dideki azonban dantei mélységekbe és magasságokba vezet, ahol a főhős, az elátkozott Berzsián lassan megtelik sötétséggel… mígnem Dideki és repülő kutyája megmenti őt – és persze a várost.

Lázár Ervin 2026-ban lenne 90 éves, a Budapest Bábszínházban az elmúlt években több nagy sikerű produkció is született a meséiből. Április 4-én a Berzsián és Didekit mutatják be Veres András rendezésében, az előadás a barátságra és a közösség erejére fókuszál, és egy kisváros csodabogár lakóinak kalandjait meséli el, bábbal és élő zenével.

Veres András rendezővel Kalmár András beszélgetett.

Miközben az internetet sokszor elárasztják a silány minőségű, megtévesztő vagy éppen manipulatív „AI-mosléknak” (AI Slop) csúfolt tartalmak, a Budapest Smartfest idén tavasszal immár harmadik alkalommal bizonyítja be: a technológia a valódi művészet szolgálatába is állítható. Az AI filmeket felvonultató fesztivál célja, hogy Magyarországra hozza a világ legérdekesebb, mesterséges intelligenciával készült rövidfilmjeit, megmutatva az embert a technológia mögött. A fesztivál egyik legfontosabb üzenete idén is a lehetőségek megnyitása. Az AI ugyanis olyan alkotók előtt tárja ki a filmkészítés kapuit, akiknek van mondanivalójuk és ihletük, de nem rendelkeznek a hagyományos filmgyártáshoz szükséges hatalmas anyagi háttérrel. Itt nem a költségvetés, hanem az ötlet nagysága számít, ami végül a mozivásznon kel életre. A fesztivál népszerűsége évről évre nő: idén rengetegen jelentkeztek. Kínától Amerikáig, Kazahsztántól Olaszországig, a világ szinte minden országából érkeztek alkotások. A szakmai zsűrinek összesen 2200 beküldött film közül kell kiválasztania a legjobbakat, amelyeket a közönség a Cinema City Mammut mozijában tekinthet meg. A fesztivál különlegessége, hogy a filozófiai gondolatok és az élet legapróbb, legtermészetesebb pillanatai egyaránt helyet kapnak a programban. A Budapest Smartfest idén is többet nyújt egyszerű vetítéseknél: a nézők interaktív diákelőadásokon vehetnek részt, a szakma iránt érdeklődőket pedig filmszakmai kerekasztal-beszélgetések várják, ahol első kézből ismerhetik meg merre tart a filmkészítés az AI korában. A részletes program a Cinema City oldalán olvasható.

Liszt Ferenc Magyar rapszódiái a 19. századi magyar zenei identitás sűrített lenyomatai: szenvedély, virtuozitás és ösztönös erő elementáris találkozása. Az Inversedance - Fodor Zoltán Társulat új táncszínházi bemutatója ezt a sodró zenei univerzumot fordítja le kortárs koreográfiai nyelvre, amelyben a szabadságvágy, a küzdelem, a játékosság és az életenergia egyszerre szólal meg. 

Fodor Zoltánnal Kalmár András beszélgetett.

A koncert különlegessége, hogy a legendás Besh O droM alapítója, Pettik Ádám lesz az Esztett vendége. Amire pedig számítani lehet: világzenéből és jazzből merített könnyűzene, önfeledt rokkendrollok, összekacsintós swingek, boldog balkáni ritmusok és elmerengő lírai dalok sok humorral és öniróniával. 

Kárász Eszterrel Kalmár András beszélgetett.

Újra életre kel Budapest egyik legnépszerűbb kulturális rendezvénye, és a tavasz küszöbén, március 21-én a Budapesti Színházak Éjszakája keretében ismét megnyílnak a fővárosi színházak kapui a nézők előtt. Az esemény idei mottója, „Válassz minket – játsszunk együtt!” arra invitál, hogy a főváros eklektikus, vibráló színházi világa mellett tegyük le a voksunkat, és ezen az estén a színházat válasszuk.

Ez a főváros egyik legizgalmasabb kulturális kavalkádja: a nap során a közönség bejárhatja a Budapest több mint ötven társulatának és helyszínének tereit, a nagy, ikonikus intézményektől egészen a független játszóhelyekig. A programok idén is a csatlakozók ötleteire, kreatív szabadságára épülnek, így a közönség olyan produkciókon, műsorokon lehet majd jelen, amelyek máskor elérhetetlenek.

A Városmajori Szabadtéri Színpad és a Kristály Színtér csapatának szervezésében 2024-ben újjáéledt színházi ünnepen a város színházai nemcsak kinyitják kapuikat, hanem valódi találkozási teret is kínálnak. A különleges esemény alkalmat teremt arra, hogy nézők és alkotók, a különböző generációk, törzsközönség és a színházzal ismerkedők, valamint a kőszínházak és a független társulatok világa – egymáshoz közelebb kerülve, kötetlenebb formában – találkozzanak és közösen éljenek át új színházi élményeket.

Benkő Nórával, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Kristály Színtér ügyvezetőjével Kalmár András beszélgetett.

A Liszt-díjas zongoraművész és zenetörténész sorozatának második része, az Amikor én még kissrác voltam oldott stílusú, humorral átszőtt zenéviel és történeteivel híres zeneszerzők gyermekkorába illetve gyermeki világába kalauzol el bennünket. A művész zongorajátékában felcsendül többek között J. S. Bach, Mozart, Liszt, Grieg, Mendelssohn, Schumann, Csajkovszkij, Prokofjev, Copland, Bartók és Kodály egy-egy rövid darabja, melyet gyermekeknek írtak – vagy éppen gyerekként komponáltak!

A sorozat harmadik epizódjára április 12-én kerül sor Bartokoskodó címmel, amikor is a XX. század zenei világa kerül fókuszba.

Eckhardt Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Cseke-Marosi Eszterrel Kalmár András beszélgetett.

Leopárdok, elefántok, vagy Freddy Mercury szülőháza? Ha bármelyik lázba hoz és úgy érzed, eltöltenél két varázslatos hetet egy profi vezetővel a szavannákon és az Indiai-óceán legendás szigetén, akkor a Szerelmem Tanzánia FB oldalt mindenképp érdemes felkeresned! Itt olvashatsz részletesen azokról az izgalmas, ugyanakkor minden európai higéniai ls kényelmi  elvárásnak megfelelő etikus szafárikról, ahol a fényképezőgépek csattognak a puskák helyett, ugyanakkor egy vérprofi magyar biológus kalauzol a majomkenyérfák, oroszlánok és sokszáz éves teknősök között.

Szikossy Ildikóval, Tanzánia-szakértő utazásszervezővel és biológussal Kalmár András beszélgetett.

Budai Vigadóvá változik a Pesti Vigadó: a Fő utcai Hagyományok Házának otthont adó palota a népi kultúra fővárosi otthona, azonban most a Duna szemközti partján álló arany termekbe költözik a folk-forgatag. 

Koncertek, kézművesség, tündöklő viseletek és kárpát medencei néphagyomány megannyi kincse tárul a betérők szeme elé az Esentia Artis rendezvénysorozatának jóboltából. A részletekről Józsa Judit mesélt Kalmár Andrásnak. 

A Varázslatos Magyarország – A Magyar Természetfotó Nagydíja pályázat az ország legizgalmasabb és egyik legrangosabb természetfotós megmérettetése, melyen a fotósok csaknem egy éven át versenyeznek egymással. Az évad során beérkezett legszebb fotókból egy gyönyörű fotóalbum készült és egy különleges kiállítás nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a varázshegybeli Óriások csarnokában.

A Magyar Természetfotó Nagydíja pályázatából készült kiállításon egészen új nézőpontból ismerhetjük meg nemzeti parkjaink lenyűgöző természeti világát. A fotókból áradó hangulatokat Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő versei hozzák közelebb a látogatókhoz, melyek a természettel való kapcsolatunkra is reflektálnak. Miközben nemzeti parkjaink világát csodáljuk egy-egy tabló előtt állva, a verseket Sztarenki Pál előadásában hallgathatjuk, így a résztvevőknek igazán komplex élményben lehet részük. 

Március 7-én, délután háromtól viszont a szerző személyesen olvassa fel verseit a fotótárlaton.
Az eseményen az állatkerti belépőjegy megváltásával lehet részt venni, de a helyek korlátozott száma miatt a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. FB esemény itt.

Weiner Sennyey Tiborral Kalmár András beszélgetett.

A művésszel Kalmár András beszélgetett.

A Góbé az utóbbi időszakban szinte egy percre sem állt meg: születésnapot ünnepeltek a Müpában, szimfonikus zenekari kísérettel, külföldi világzenei fesztiválok állandó szereplőivé váltak, turnéztak kórusokkal és saját fesztivált is szerveztek Boglart néven. Mindeközben pedig folyamatosan jelentek meg új dalaik is, amelyek ugyan rendre más világokat idéztek meg, mégis összefogja őket az a kreativitás, ahogy a Góbé a népzenei elemekkel forrasztja őket egybe. 

A lemezről, a nyári tervekről és turnékról, a Góbé FolkSide-ról, a Boglartról, jövőről és a múltról Vizeli Máté mesélt Kalmár Andrásnak. 

Új évaddal jelentkezik Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetörténész ismeretterjesztő zenés műsora Novák Péter rendezésében. Az alkotók ezúttal a közösségi médiát választották, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területeinek nagyvárosaiba kalauzolják a nézőket, bemutatva a Vajdaság, a Délvidék, a Felvidék, Erdély és Kárpátalja gazdag zenei és kulturális életét.

Az új sorozat nemcsak az országhatárt, de az eddig használt televíziós formákat is elhagyva készült: a műsorvezetők digitális tartalomgyártókká váltak, akik személyes hitelességükkel ajánlják a Kárpát-medence értékeit, minden határon túl, Miklósa Erika YouTube csatornáján.

A Partitúra 6. évadának első helyszíne a vajdasági Szabadka, Miklósa Erika gyermekkorának meghatározó helyszíne, nem véletlenül kezdődnek itt a határon túli kalandozások. A soknemzetiségű város az egymás mellett élés, hol békés, hol háborús helyszíne, a balkáni régió határán az eltérő identitásokat és a közös kulturális emlékezetet ötvözi egymással ez a rendkívüli város. A 22-én vasárnap este 8-kor debütáló második rész helyszíne pedig Eszék lesz.

A kétezer-tízes évek végén álmodta meg Miklósa Erika, Batta András és Novák Péter Magyarország kulturális térképének megrajzolását egy TV sorozat formájában. Olyan személyiségeken és produkciókon keresztül, akik és amelyek a tudatos élet közösségteremtő erejét hirdetik, így a nézőket a művészetek, a sport, a természeti és épített környezet megismerésére, tiszteletére, megóvására tanítják.

Az új évad kulisszatitkairól Miklósa Erika mesélt Kalmár Andrásnak.

A produkció a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Kft. megbízásából készült.
Támogató: Szerencsejáték Zrt. 

2026 februárjában indult a Pesti Prizma, egy nyolc epizódból álló podcastsorozat, amely a várost hét+egy szín prizmáján keresztül mutatja meg. Alkotók, kutatók, művészek és különböző területek szakemberei beszélgetnek arról, mit jelent számukra Budapest – vörösben, kékben, sárgában vagy épp indigóban.

A Pesti Prizma nem klasszikus városportré. Inkább egy hangulat-atlasz, egy kulturális kirakós, amelyben a színek univerzális nyelve segít újraértelmezni Budapestet. Minden epizód egyetlen szín köré épül, amelyet három, egymástól teljesen eltérő nézőpontból vizsgálnak meg a vendégek: a Duna kékjétől a sárga villamosok ritmusán át az éjszakai klubok bíbor fényéig. A színek szimbolikáján keresztül rajzolódik ki Budapest sokrétegű, sokhangú identitása.

A projekt bevezető epizódja a Fehér Budapest volt, amely a színek fizikájától és pszichológiájától a városi kultúrtörténeti összefüggésekig vezette fel a sorozatot. A vendégek Jónás Vera, Lovass Dóra és Kiss László voltak. Innen indul a prizma: a fehér fény színekre bomlik, a város történetei pedig új értelmezési rétegeket kapnak.

A Pesti Prizma projektindulását a Pro Cultura Urbis Közalapítvány 2025/26-ban alkotói ösztöndíjjal támogatja, elismerve a kezdeményezés kreatív hozzájárulását a fővárosi kulturális értékek kortárs megismertetéséhez. Az epizódok közönség előtt, élő beszélgetés formájában készülnek, a soron következő adás felvételére február 24-én 18:30-tól kerül sor az Adaptérben (1111 Budapest Bercsényi utca 10.) A Vörös Budapest vendégei Kiss Tibi divattervező, Makó Klaudia jogász és Infragandhi DJ lesznek. Az epizód a szenvedély, az erő, a test, az identitás és a láthatóság kérdéseit járja körül.

A sorozat kulisszatitkairól a podcast ötletgazdája, szerkesztője és műsorvezetője, Szabó Dominika mesélt Kalmár Andrásnak.

A produkció a koreográfus-rendezője szerint az előadás „az absztrakt tánc és a referenciális gesztusnyelvi mozdulatok jellé válását, tartalommal való feltöltődését és kiüresedését vizsgálja.”

Hogy ez mit is jelent pontosan, arról Kovács Gerzson Péter mesélt Kalmár Andrásnak.

A V4 magyar elnökség kulturális programjaihoz kapcsolódva a Nemzeti Táncszínház 2026. február 20. és 22. között rendezi meg a V4 baletthétvégét, amely a négy ország emblematikus táncegyüttesének közös fellépésével ünnepli a visegrádi együttműködés kulturális sokszínűségét. A háromnapos eseménysorozat 2026. február 22-én a V4 Nemzetközi Balettgálával zárul. A gálán a Cseh Nemzeti Balett, a Lengyel Nemzeti Balett, Szlovák Nemzeti Balett, valamint a Magyar Nemzeti Balett szólista balettművészei, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem balettművész növendékei lépnek fel. Az est repertoárját a klasszikus balettirodalom kiemelkedő szólói és kettősei alkotják.

Táncolják:
Nuikina Anastasiiam, Zhurilov Boris (Magyar Nemzeti Balett)
Olga Chelpanova, Kristian Achberger, Andrea Schifano (Szlovák Nemzeti Balett)
Alina Nanu, Paul Irmatov (Cseh Nemzeti Balett)
Chinara Alizade, Bogdan Verbovoy (Lengyel Nemzeti Balett)
Clémence Rhode és Gribovszki Sámuel (Magyar Táncművészeti Egyetem)

Rendező: Sándor Zoltán Harangozó-díjas

dr. Kenéz Lászlóval Kalmár András beszélgetett.  

A Magyar Színházi Társaság sokszor felemelte a szavát az állami díjak odaítélésének évtizedes rossz gyakorlata miatt: a döntéshozók ugyanis nem veszik figyelembe a legrégebbi és legszélesebb körű magyarországi előadóművészeti érdekvédelmi ernyőszervezet felterjesztéseit. Ezért a Magyar Színházi Társaság a közelmúltban létrehozta a független Művészeti Díj Bizottságot: 12 Kossuth-díjas művészt, alkotót kértek fel, hogy véleményükkel segítsék ezt a jelölési folyamatot. A bizottság tagjai: Bánsági Ildikó színművész, Cserhalmi György színművész, Csikos Sándor színművész, Hegedűs D. Géza színművész, Kolonits Klára operaénekes, Kovács János karmester, Máté Gábor színművész, rendező, Molnár Piroska színművész, Nagy-Kálózy Eszter színművész, Szakács Györgyi jelmeztervező, Valló Péter rendező, Volf Katalin balettművész.

Vajon számít-e az ő véleményük, vajon ott lesznek-e az ő jelöltjeik is a március 15 alkalmából rendezett díjkiosztókon? A kérdésre Bodor Johannával, a Magyar Színházi Társaság elnökével kerestük a válszt. A beszélgetőtárs Kalmár András volt. 

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál a magyar kulturális élet legprogresszívebb rendezvénysorozata. Ennek keretében február 8-án a BMC-ben mutatja be a Szemző Aquatic Quartett a Kafka novellára épülő Tunnel és a Szemző és Alexandr Krestovský által forgatott anyagokra és interjúkra épülő Egy igaz szerelem története Ada Kaleh szigetén a cigerattagyárban a lassú elárasztás idején c. műveket.    

A koncert élő lapszámbemutató is egyben, mivel az Új Forrás folyóirat 2026 februári számát Szemző munkásságának szenteli. 

Idén 23. alkalommal kerül megrendezésre a hazai tervezőgrafika legnagyobb ünnepe és seregszemléje. Az Arany Rajzszög pályázat és kiállítás, amely most másodszor mutatkozik be a Pesti Vigadó épületében, a tervezőgrafika területén alkotó művészek számára biztosít bemutatkozási lehetőséget minden évben. Elsősorban konkrét megbízásokra, pályázatokra készült munkákat mutatnak be – ez egyrészt kihívás a szakma számára, a közönséghez pedig így hozzák közelebb a mindennapi élethez erősen kötődő műfaj legjobbjait.

Az esemény megnyitóján, 2026. január 19-én, 18 órakor adták át különböző kategóriákban az Arany Rajzszög díjat, amely fontos és a szakma által elismert kitüntetés.

A kiállítás nem csak a kortárs alkotókat mutatja be, de a nagy elődökről is megemlékezik: tavaly Bányai István (1949-2022) idén pedig Káldor László (1905-1963) munkái is helyet kaptak a Vigadó impozáns kiállítótermében. Az életműdíjat pedig nem más, mint a művész lánya, Káldor Kata vehette át, akinek munkái az édesapja grafikáival szemben kaptak helyet.

 Az Arany Rajzszög egyik alapítójával, Simon Attilával Kalmár András beszélgetett.

Novák Ferenc „Tata” (1931–2024) Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, nemzetközi rangú alkotó életműve előtt tiszteleg az MMA kiadó gondozásában megjelent csodálatos kötet, ha úgy tetszik emlékalbum. Tata iskolateremtő pályájának meghatározó állomásai villannak fel Szakonyi Károly személyes hangvételű visszaemlékezései és Korniss Péter szuggesztív fotói által.

Egy olyan küzdő szellemű, fáradhatatlan, az új kezdeményezésekre mindig bátor művész alakja rajzolódik ki előttünk, akit a Bihari Táncegyüttes alapítójaként, a táncházmozgalom egyik elindítójaként, a Honvéd Együttes és az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfusaként, a magyar színházi tánc megújítójaként a legnagyobbak közt kell számontartanunk. Számos örökértékű alkotásával, közösség- és nemzetformáló tevékenységével, nemzedékeket nevelő pedagógusi szolgálatával kikerülhetetlen életművet hagyott hátra. 

Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfussal, a Nemzet Művészével Kalmár András beszélgetett. 

„Sok izgalmas dolgot csináltunk eddig is, de ezt a mostani ötletünket érzem mind közül a legpunkabbnak” – ezzel a felütéssel köszöntötte a szereplőket és alkotókat a január 5-i olvasópróbán Ellinger Edina, a Budapest Bábszínház igazgatója. – „Nem véletlenül használom ezt a szót, mert tudomásom szerint nem sokan próbálkoztak még Magyarországon azzal, amire most készülünk. Nem egyszerűen csak új szereposztásról  van szó, hanem teljesen újra gondoljuk az előadást. Borzasztóan izgat, hogy mit fogunk kezdeni ezzel a lehetősséggel. Az már most látszik, hogy a szakma és a közönség is kíváncsi erre a kérdésre, a februárra meghirdetett előadásokra már minden jegy elkelt.”

Janne Teller világhírű és botrányokat kavart ifjúsági regénye igazi provokatív mű, amely a legmélyebb, legfájóbb kérdéseket teszi fel, miközben beszélgetésre, vitára sarkall, és arra buzdít, hogy magunk találjunk válaszokat. "Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” - mondja a nyolcadikos Pierre Anthon, majd kisétál az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, "fontos dolgokat", amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amelyre évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja... A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik.

Az előadást – csak úgy, mint az eredeti produkciót – Hoffer Károly rendezi.

Az alkotók cserihannát és Bongort kérték fel, hogy írjanak új zenei anyagot a produkcióhoz, emellett a Hoffer Károly által megálmodott jelmezek, a Zöldy Z Gergely által tervezett díszlet és Varga Vince animációi is igazodni fognak a 2020-as évekhez.

A rendező Gimesi Dórával, a bábszínházi adaptáció írójával és az előadás dramaturgjával a szövegkönyv ősváltozatához nyúlt vissza, amelyet az új szereplők improvizációival frissítenek fel. Az előadásban a színház legfiatalabb generációja lép színpadra. Csarkó Bettina, Podlovics Laura, Barna Zsombor, L. Nagy Attila, Bartha Bendegúz és Csernák Norbert mellé Barabás Bíborka, ötödéves egyetemi hallgató és Berta Csongor (Bongor) bábszínész csatlakozik vendégművészként. Mathilde Eskildsen tanárnőt Ellinger Edina alakítja majd, amely szerep egyben szimbolikus is, hiszen a színésznő valamennyi fiatalt tanította a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Hoffer Károly rendezővel Kalmár András beszélgetett.

Kurtág György igazi nemzeti kincs: pályafutása során szinte minden, a műfajban odaítélhető nemzetközi és hazai díjjal kitüntették. Elsősorban kamaradarabjainak köszönhetően vált híressé, ugyanakkor a zenetörténetben egyedülálló módon 92 évesen írta meg első operáját, 99 évesen pedig a másodikat. A Beckett-mű alapján készült Fin de partie a milánói Scala felkérésére készült, és ott mutatták be 2018-ban; a Die Stechardin című, szintén egyfelvonásos opera világpremierje pedig február 20-án lesz a MÜPA-ban. A darab Georg Christoph Lichtenberg 18. századi német polihisztor fiatalon meghalt szerelmének monológja, amelyet Kurtág 2019-ben elhunyt felesége és alkotótársa, Márta emlékének szentelt.. „Abban nem tudok hinni, hogy a Mártát én valaha is láthatom. Ezzel szemben, amíg ezt az operát írom, addig ezt kell higgyem” – nyilatkozta a készülő mű kapcsán a zeneszerző. Az opera a hetvenes éveiben járó német szoprán, Maria Husmann számára készült, aki már korábban is megszólaltatott Kurtág-műveket. 

Világszerte koncertekkel tisztelegnek Kurtág György előtt, Amszterdamtól Tokióig, Moszkvától Londonig, New Yorktól Madridig; de nem marad ki Luzern, Oslo, Genf, Bukarest és Bécs sem. Természetesen szinte az összes jelentős hazai koncertteremben is találkozhatunk a születésnaphoz kapcsolódó rendezvényekkel február 15. és 28. között, a zeneszerző tiszteletére rendezett fesztivál keretében, ahol Nagy Dénes Kurtág töredékek c. filmjét is bemutatják.

Kurtág György életéről és művészetéről Fazekas Gergely zenetörténész mesélt, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A Fesztivál részletes programja itt érhető el.

Budapest ikonikus, színházi profilú, ugyanakkor összművészeti kulturális menedéke a Dante, amely a Margit-negyedben, a budai hídfő melletti Török utcában nyitott meg közel másfél évvel ezelőtt. Koncertekkel, megújuló kiállításokkal és olyan előadásokkal jelentkeznek rendszeresen, mint az Óceánjáró, a Varjúkirály, vagy a Színészet Képes Nagykönyve. Jászberényi Gáborral, a hely egyik alapítójával Kalmár András beszélgetett. 

A zongoraművész Secrets – Chopin's mature piano works című albuma hangszeres szóló kategóriában lett első, míg Ábrahám Márta hegedűművésszel közös lemeze Bartók Béla hegedű-zongora szonátáival a klasszikus szonáták és duók kategóriában nyert.

Kettejük lemeze pedig nemcsak legjobbként végzett, hanem a legtöbb közönségszavazatot is magáénak tudhatja mind a tizennyolc kategória legnépszerűbbjeként.

A megmérettetésen egyéb magyar győzelem is született. Világzene kategóriában a Veni (Szász Veronika) és Cseh Péter alkotta páros Why the Wings? című lemeze (szintén a Hunnia Records kiadványa) vitte el a pálmát. Bretz Gábor operaénekesnek pedig egy, a holland Pentatone kiadónál megjelent felvétele (Bartók: A kékszakállú herceg vára) ért el győzelmet kategóriájában. A magyar származású zongoraművész, Suzana Bartal Grieg & Saint-Saëns: Piano Concertos című albuma a legjobb versenymű kategóriájában nyert.

Borbély Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

Miklósa Erika és Balázs János, a legendás opera-zongora fókuszú előadásokból ismert, már-már ikonikusnak számító párosához a Junior Prima díjas Gubik Petra csatlakozik, hármasukat pedig a magyar népzene autentikus képviselője, Pál István Szalonna és Bandája egészíti ki. Mindannyian különböző műfajokban tevékenykednek, mégis összeköti őket az improvizáció művészete, a pillanatban létezés öröme, mely ugyanúgy alapköve nem csak a népzenének és a jazznek, de bizonyos fokig a klasszikus zenének is. A MOMKultban 19:30-kor kezdődő előadást megelőzően élőzenével, kiállítással és filmvetítéssel várják az előadásra érkezőket a MOMkult előcsarnokában már 17.30-tól.

Gubik Petrával Kalmár András beszélgetett.

A Cziffra Fesztivál támogatói: a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. További információ a fesztivál eseményeiről: www.cziffrafesztival.hu

A fenti kérdésre Törőcsik Franciska és Balázs János kettőse keresi a választ, Lackfi Jánossal kiegészülve, aki a költészeten keresztül világítja meg a zene és a szerelem viszonyát. Minderre a Cziffra fesztivál keretében kerül sor február 19-én, a MOMKultban.

A Cziffra Fesztivál nevéhez több olyan egyedi produkció kötődik, amelyben ismert művészek először találkoznak a színpadon és művészetük új dimenzióit tárják fel. Ilyen nagysikerű kezdeményezés a „ZongOpera”, vagy a „Találkát adott a sors” című előadások, amelyek bemutatásukat követően számos városba kaptak meghívást országszerte. A Cziffra Fesztivál egyik legújabb különlegessége a „Szerelem első hallásra” című est, amelyben a különböző területekről érkező Törőcsik Franciska, Lackfi János és Balázs János művészi párbeszédének lehetünk tanúi. Balázs János zongoraművész, a Cziffra Fesztivál alapító-művészeti vezetője Törőcsik Franciskát és Lackfi Jánost közös érzékeny és személyes vallomásokkal teli utazásra hívja február 19-én. Lackfi János szerelmes versei – melyek egy része kifejezetten ehhez az előadáshoz íródott – maga a szerző, valamint Törőcsik Franciska színművésznő tolmácsolásában kelnek életre, aki ezen a koncerten énekesnőként is színpadra áll. Így teszi teljessé a komolyzenei élményt a próza és a színészi játék ezen az előadáson és hozza igazán testközelbe a közönség számára.

Az est során Balázs János Chopin és Liszt műveiből, valamint sanzonokból és klasszikus filmslágerekből válogat. A zenei összeállítás párbeszédet folytat, hangsúlyozza, ellenpontozza és kiegészíti az elhangzó költeményeket és egyben önálló élményt is nyújt. 

Az esti programot egy különleges közösségi élmény vezeti fel a helyszínen, mely a Cziffra Fesztivál új kezdeményezése. A Zenés randevú közös ráhangolódást kínál, melynek keretében élőzenével, kiállítással és filmvetítéssel várják az előadásra érkezőket és a további érdeklődőket a MOMkult előcsarnokában már 17.30 órától. A korabeli lokálok hangulatát megidézve Gazsi Norbert zongorajátéka tölti meg a tereket és egy finom bor vagy sütemény mellett filmzenéket, jazz-, örökzöld slágereket, operett-, pop- és klasszikus dallamokat hallgathatnak. Közben lehet beszélgetni, új ismerősöket szerezni, anekdotázni, vagy éppen felfedezni a Cziffra Fesztivál legemlékezetesebb pillanataiból válogatott fotókiállítást. A különtermekben dokumentumfilm és csodás koncertfelvételek idézik meg Cziffra György örökségét. A délutáni programok ingyenesek. A filmvetítés minden alkalommal 17:30-tól, az élőzene pedig 18:30-tól várja az érkezőket. 

Törőcsik Franciskával Kalmár András beszélgetett.

Sari Schorr a legszínvonalas amerikai blues-rock hagyományok őrzője, ugyanakkor mai témákról énekel, de persze a klasszikusokat is repertoáron tartja. Hangja és habitusa okán sokan hasonlítják Janis Joplinhez, bár személyisége kétségtelenül lágyabb, mint tragikus sorsú elődjéé. 

Sinha Róbert klasszikus gitárművész, a Holland Királyi Zeneakadémián diplomázott, de a zenei gyökerei a rockig nyúlnak vissza, gimnáziumi évei alatt kezdett gitározni. Ez a régi szerelem motiválta akkor is, amikor egy Los Angeles-i fellépése alkalmával emailt küldött az ünnepelt blues-rock énekesnőnek, amelyben elküldött egy demót, egy dalt, amelyet Radnóti Két karodban c. versére írt. Hogy mit szólt Sari a levélhez, hogyan találkoztak végül személyesen is Magyarországon, és hogyan folytatódott tovább a kollaboráció, arról a zeneszerző mesélt Kalmár Andrásnak.

A népdalénekes, zenepedagógus és zeneterapeuta izgalmas és értékes családi programmal rukkolt elő, a Rókatánc kontinenseken és kultúrákon átívelő táncos zenés előadás, kiváló művészek előadásában.

“Rókákról szól a fáma Dél-Amerikától Japánig, az ókori görög történetmesélő Ezópus fabuláitól a magyar népmesekincsen át, a modern irodalom álló-csillagáig Antoin de Saint-Exupéry-ig. Fontos és kollektív tartalmak kapcsolódnak hozzájuk; az értelem, az individuum, az emberekkel való közvetlen kapcsolódás képessége emeli a rókákat egyfajta átmeneti térbe, ami az én mesém kezdő felütését is adta!”

A nép- és világzenei elemekből összeállított, táncos, mesés kavalkád, impulzív, korosztályokon átívelő mesevilágba varázsolja a nézőt a virtuóz zenészek, és a dinamikus és humoros táncszínházi elemek felvonultatásával. A közönség is helyet kap a produkcióban, énekkel-mozgással lehetnek részesei a színpadi eseményeknek a kisebbek-nagyobbak egyaránt.

Paár Julcsival Kalmár András beszélgetett.

Nzala Fannyval Kalmár András beszélgetett.

A Bem Kimpton, a Bem téren álló luxusszálloda Mezzanine szintjén különös világokba pillanthatunk be: wobblerek, azaz horgászathoz használt műcsalik élik világukat, néha Mikiegér-mancsokkal kapaszkodca egymásba, néha meg idővonalat képezve alakulnak át mágikus tárgyakká.

Haragos Péterrel Kalmár András beszélgetett.

Viwa MesterHármas bérlet néven új, különleges bérletkonstrukcióval jelentkezik a Nemzeti Táncszínház és a Viwa vitaminvíz. A három kiemelkedő táncelőadást tartalmazó bérlet nem csupán három előadás, hanem egy új típusú kulturális ajánlat – azoknak, akik keresik az inspirációt, de még nem találták meg a kaput hozzá.
A Magyar Állami Népi Együttes Naplegenda című előadása január 18-án ősi motívumokat felvonultató etno zenét és a magyar néptánc legdinamikusabb, legerőteljesebb mozdulatait ötvözi. Nikola Parov friss hangzású zenéjével és a Nap kultuszát megidéző, látványos színpadi képekkel kínál felejthetetlen élményt.
A Győri Balett A skarlát betű című január 31-i előadása Nathaniel Hawthorne nagy hatású regényét állítja színpadra – egy megbélyegzett nő történetét, aki emelt fővel viseli sorsát. A Feledi János – Feledi Project Cseresznyéskert című új bemutatója a változás fájdalmát és szépségét idézi meg – Csehov ikonikus drámája kortárs táncban, élő jazz zenével és erőteljes vizualitással születik újjá, a Sárik Péter Trió és Kulka János közreműködésével.

Ertl Péterrel, a Nemzeti Táncszínház igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Ez a csodálatos jelrendszer nem más, mint a kotta. Bár nem mindenki tudja megfejteni és zenévé alakítani a benne leírtakat, nem is olyan rég még az általános műveltség része volt a kottaolvasás, annál is inkább, hisz mind a mai napig az iskolában is tanítják – az más kérdés, hogy milyen sikerrel.

A kották jórésze nem letölthető az internetről, a szólampéldányok és partitúrák csak szigorú szabályok mellett kölcsönözhetőek, és a zeneművek többségének eljátszásáért jogdíjat is kell fizetni. Az ötvonalas füzetek titkaiba a Nemzeti Filharmonikusok kottatár vezetője, Megyesi Robin avatta be a hallgatókat, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Molnár Zsuzsanna hegedűművész Kalmár Andrásnak mesélt a különleges koncertsorozat során átélt kalandokról.

A GG Tánc Eger fiatal koreográfusa, Emődi Attila a kortárs eszközökkel alkalmazta színpadra a mindenki által ismert mesét. Erős vizualitással, látványos díszlettel, vetítéssel és filmszerű világítással vezeti végig a közönséget a történeten, helyszínről, helyszínre. Az előadás nem csak táncművészeti, hanem zenei élményre is és zenei nevelésre fókuszál, Prokofjev azonos című művét felhasználva. A gyerekek egy bizonyos ponton részesévé válhatnak a színpadi történéseknek, akinek kedve támad, a táncművészek invitálására – és segítségével – a színpadra is felmehet. 

Emődi Attilával Kalmár András beszélgetett.

Szeleburdi Szilveszter visszaszámlálással! Ha 12-t üt az óra, megfújhatják a papírtrombitát a legkisebbek is, igaz ez a déli 12 lesz, de sebaj, ha Szilveszter, akkor ünnepeljen mindenki! De a január is csupa izgalmas eseményt hoz, Pedrofon rockandroll táncház január 8-án, MÁV Szimfonikusok csellókoncert 9-én, sőt, a Slammentor Klub is tovább dübörög. A részletekről Szebeni Dóra, az EÖTVÖS10 vezérigazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.

Idén már nyolcadik alkalommal csatlakozik a Bartók Béla Boulevard közössége ahhoz a programsorozathoz, amelynek célja, hogy az advent valóban a várakozásról és az ünnephez méltó lelassulásról szóljon.
A SlowXmas mozgalom részeként a Bartók Béla úti üzletek, kávézók, éttermek és galériák tudatosan, lassan és együtt szeretnék megélni ezt a különleges időszakot. Nem titkolt céljuk, hogy az advent hétvégéken a segítség és az összetartozás is különleges hangsúlyt kapjon: ezért is vesznek részt a „Hozz egy doboz ünnepet!” kampányban, amely az Adománytaxi közreműködésével és az Adaptér szervezésében valósul meg. Az adventi hétvégéken a gyertyagyújtások mellett különleges kulturális és gasztronómiai események is várják a Bartókra látogatókat: a legkisebbeket nyalánkságok, a felnőtteket különleges kávé- és borkóstolók, koncertek, karácsonyi kórusok, valamint fényárban úszó, gyönyörű épületek fogadják. Ezeknek az épületeknek a története, és a „hely szelleme” az adventi időszakban tematikus városi séták keretében is megidézhető – hiszen a környék bővelkedik kultúrtörténeti érdekességekben. Csontvárytól Karinthyig, Gross Arnoldtól Móriczig számos művész és gondolkodó merített ihletet ebből a különleges, a Gellért-hegy lábánál elterülő kulturális negyedből. December 13-án is különleges eseményekre készülhetünk, mivel díszkészítő kézműves foglalkozást tartanak kicsiknek és nagyoknak, az Újbuda Ezüstkar Kórusa szabadtéri koncerttel örvendezteti meg az adventi sétára indulókat, és lesz helytörténeti séta is Mika Edit vezetésével. A részletes programokról itt lehet tájékozódni.

A részletekről Jáki Mónika, a Bartók Béla Boulevard elnökhelyettese mesélt Kalmár Andrásnak.

Cakó igazi világsztár, bár elsőszámú találmányát, az élő, gyakran zenekari kísérettel előadott homokanimációs performanszokat elmondása szerint már sokan utánozzák – megfelelő rajztudás nélkül. Cakó Ferenc ugyanis olyan képzőművész, aki bravúrosan kezeli a legősibb grafikai technikákat, többek közt a rézkarcot, de a kortárs technológiákat is, például a legújabb fejlesztésű airbrush-sal is virtuóz módon bánik. 75. születésnapja tiszteletére kiállítást rendeztek a Pesti Vigadóban, ahol bemutatót és tárlatvezetést is tart január 11-én. A sokoldalú képzőművésszel Kalmár András beszélgetett.

Bővebb információ és jegyvásárlás itt.

Mi történik, ha Ibsen klasszikusa találkozik egy fiatal slammerrel, maszkokkal, gólyalábbal és levegőakrobatikával? Az UtcaSzAK Alkotóközösség új vállalkozása pontosan erre keresi a választ: közösségi rituálévá formálják a Peer Gynt-öt, ahol a történetmesélés és az alakváltás minden eszköze bevetésre kerül.

A főhős szerepében Kuru János, aki slam szövegeivel és lendületes nyelvével tölti meg Peer alakját, Solvejgot pedig Lissák Miri játssza, aki érettségire készül, miközben a színházat választotta. Åse szerepében Molnár-Keresztyén Gabriella lép színpadra, aki nemcsak színészként és rendezőként, hanem a jelmezek és ruha-bábok világának összefésülőjeként is meghatározó alakja az előadásnak. A maszkok az alapító-rendező Simon Balázs és a színészek közös munkájából születnek, így minden részlet a közösségi alkotás erejét hordozza.

A KalndozZug ifjúsági társulat tagjai közel ötven szerepet keltenek életre – fiatalokat, időseket, férfiakat és nőket –, miközben maszkokat, ruha-bábokat, sőt gólyalábat is használnak. A vizuális világot Bálványos Levente alkotja, a zenei szövet pedig Grieg Peer Gyntjének élő, hegedűre és üstdobra hangolt változata lesz.

És hogy mindez ne csak terv maradjon, hanem valóban színpadra kerülhessen, az UtcaSzAK támogatói estet szervez Luca napján a zuglói Fűszer&Csemegében. Az este nemcsak ízelítőt ad a készülő előadásból, hanem közös ünneplés is lesz: friss színház, zene, ízek és közösségi élmény várja a résztvevőket. Az alkotók víziója szerint 2026 őszén egy különleges előadás gazdagítja majd a magyar színházi palettát – Zugló szívében, a Fűszer&Csemegében. A Luca napi-est pedig az első lépés, hogy ez a közösségi színházi kaland valóban életre keljen!

De aki nem tud eljönni, az is segíthet:
Magnet Bank számla: 16200209-17072825
Másodlagos azonosító: utcaszak@gmail.com

Simon Balázzsal, a darab rendezőjével és az UtcaSzAK alapítójával Kalmár András beszélgetett.

Milyen zenére vágyunk igazán adventkor? Pörgős amerikai Xmas Big-Bandre? Frank Sinatra karácsonyi slágereire? Musical balladákra? Kárpát - medencei téli dalokra? Milyen az igazi Advent? Milyen a szép Karácsony? Mi fér bele?

Szinetár Dórának szinte minden, mivel véleménye szerint az advent egy út, a csengő-bongó-pörgő ünnepi hangulatból az elcsendesedésbe.

Az énekesnő Kalmár Andrásnak mesélt a Várakozás c. koncertsorozatáról.

A Junior Prima és Artisjus-díjas zongoraművész előszeretettel foglalkozik Bach zenéjével: 2019-ben lemezre vette a Goldberg-variációkat, majd két évre rá A fúga művészetét, amelyet a BMC színpadán is előadott. Ezen az estén sem vállalkozik kevesebbre annál, mint hogy a bachi zsenialitás felmutatásán túl eddig talán fel sem fedezett összefüggéseket tárjon a közönség elé. Borbély Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

2025 búcsúztatása alkalmából hangszert és mikrofont ragadnak a színészek, sőt a műszak is! Közkedvelt dalok, jelenetek és persze sok-sok báb és fergeteges hangulat uralja majd az év utolsó délutánját, amikor is a Varázsgombák zenekara veszi birtokba a nagyszínpadot.
A koncert háziasszonya Cseri Hanna, a Bábszínház zenei vezetője lesz, akit – mivel kisbabát vár – egy ideig nélkülöznie kell a gyerekeknek, és a felnőtt rajongóknak.
„De nem megszűnök, csak megszülök!” – mondta interjúnkban az énekesnő. A beszélgetőtárs Kalmár András volt:

A Varázsgombák koncertjén többek közt felcsendül majd a legtöbb Kufli sláger, valamint a Hamupipőke, a Holle anyó, A szomjas troll, a Péntek úr csodálatos barátai előadásaink dalai. Az utolsó bárány produkció zenekara is újra összeáll, hogy eljátsszák a közönségkedvenc slágereket, de nem hiányozhat Boribon és Babaróka sem. És készülnek egy vadiúj dallal is, az egész társulat előadásában, amelyet köszönetképpen játszanak el nézőknek.

Családi program kicsiknek és nagyoknak – és ha otthon folytatnátok a bulit, a kedvenc albumaitok Spotify-on várnak benneteket! 

Molnár Ferenc Caramel Kalmár Andrásnak mesélt a koncert kulisszatitkairól.

Tíz éve történt azt hiszem… – vagy inkább 25 éve, hogy megjelent a magyar alternatív pop egyik legismertebb száma, a Hol van az a krézi srác. Szűcs Krisztián énekes-gitáros-dalszerző-szövegíró pályájának a mai napig meghatározó, valamint a Heaven Street Seven zenekar egyik legismertebb klasszikusa most újra életre kel. A jeles évforduló kapcsán Szűcs Krisztián zenekarával országos turnéra indult, hogy megünnepelje az ikonikus dal születésének évfordulóját.
December 27-én, turnéjuk utolsó állomásán, az A38 Hajón kiabálhatjuk fiatalságunkat visszasírva, hogy Sajnálom, ez biztos valami tévedés lesz…vagy üvölthetjük a boldogságtól a csillagokba, hogy Tudom, hogy szeretsz titokban…
A Szűcs Krisztián zenekar (Benkő Dávid, Hosszú Gábor, Mihalik Ábel, Szűcs Krisztián) ezúttal kiegészül olyan ősrégi barátokkal is, mint Takács-Brouwer Zoltán Jappán, a HS7 billentyűse és producere, valamint Egyedi Péter, többek között az egykori Óriás zenekar motorja. Előzenekar a Diabolus In Musica.

Szűcs Krisztiánnal Kalmár András beszélgetett. 

Juhász Zsolt rendező-koreográfus Kalmár Andrásnak mesélt az előadás kulisszatitkairól.

A fiatal énekessel Kalmár András beszélgetett. 

Julcsi Zala szülötte, nem csoda, hogy ez a tájegység külön hangsúlyt kap az előadásban, annál is inkább, mivel a regölés, ez az ősi népszokás ezen a vidéken dívott az év legsötétebb időszakában, karácsony és Újév tájékán. 
Aki pedig az előadás előtt ráhangoldódna az eseményre, az könnyen megteheti, mivel Laposa Julcsi honlapján rengeteg zenét és videót talál.

Julcsival Kalmár András beszélgetett.

A fikciós elemekkel átszőtt történetet a valóság ihlette: a film az akcióban résztvevő magyar katonák személyes visszaemlékezései alapján dolgozza fel a 2021-es Sámán nevű katonai hadműveletet, a Magyar Honvédség történetének egyik legsikeresebb, legdrámaibb akcióját. A művelet során a magyar katonák összesen 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt juttattak ki Afganisztánból, köztük 57 afgán családot és 180 gyermeket.

A forgatáson átélt élményekről, az újdörögdi Kabulról és a „bajtársakról” Ertl Zsombor – Flórián hadnagy – mesélt Kalmár Andrásnak.

A testbeszéd, a tánc az emberiség ősi kommunikációs formája, önkifejezésre alkalmas eszköze. Előbb kommunikálunk testbeszéd révén, előbb táncolunk, mint ahogy beszélnénk. A testbeszéd, annak művészi megnyilvánulása, a tánc elementáris erővel megragadva, tömören fogalmazza meg a lényeget. Mellébeszélés nélkül hozza felszínre és jeleníti meg az ember bensőjében rejlő dolgokat. A táncos néma zenész, akinek a saját teste a hangszere, amely által láthatóvá teszi a megszólaló zenét és amellyel történeteket mesél el. Egy táncművész egyben sportoló, zenész, színművész és képzőművész. Ennélfogva, a táncművészet talán a legkomplexebb előadói műfaj.

A Székesfehérvári Balett Színház november 29-én a Nemzeti Táncszínház nagytermében mutatja be három különálló koreográfiából létrehozott előadását. A Törés/vonalak, a Beszélő testek és az Idézőjelek című kompozíciók között kereshetünk összefüggéseket, de Egerházi Attila rendező-koreográfus különálló egységként alkotta meg a táncműveket, ún triplbildé kovácsolva őket. A Törés/vonalakat és a Beszélő testeket először láthatja a budapesti közönség.

Egerházi Attilával, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Kárász Eszterrel Kalmár András beszélgetett.  

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőbeszédében elmondta: Nagy Elek úr támogatásának köszönhetik egyebek mellett a szervezet rendkívül színvonalas és kényelmes Lövölde téri vendégházát, amely a szövetség székházától sétatávolságra, a budapesti belváros szívében várja szállással a magyar fővárosba látogató, határon túli írókat, költőket. A COVID-járvány idején, Nagy Elek úr ötlete alapján indult el a drámaíró, a meseíró, majd a történelmi kisregény pályázat, amely megjelenési és támogatási lehetőséget teremtett a művészeknek, élő fellépések hiányában.

Az üzletember az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával közösen most arra készül, hogy átvilágítsák az erdélyi irodalmi életet, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyek kollaborációra kényszerítették a XX. század második felének magyar íróit és költőit Romániában. A részletekről, és a Mecénás-díjról a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban mesélt Nagy Elek Kalmár Andrásnak, 2025 október 5-én:  

Lilla énekesként, zeneszerzőként, zenekarvezetőként és zongoristaként is jegyzi fellépéseiket, forró hangulatú koncertjeik a '70-es évek dallamközpontú, atmoszferikus világából merítenek, ugyanakkor modern hangszerelésekkel és a tagok karakteres improvizációival fűszerezik számaikat. A zenekar hazai és nemzetközi szinten is elismert, többek között fellépett a mexikóvárosi EuroJazz és a hollandiai Amersfoort World Jazz fesztiválokon, de a közelmúltban játszottak Katarban is. Első kislemezük Paradise Ablaze címmel 2023 decemberében jelent meg.

Orbay Lillával Kalmár András beszélgetett.

Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas koreográfus legújabb táncköltészeti előadása november 12-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Az Alvó szegek… emlékezés és újrateremtés egyszerre: klasszikussá vált koreográfiák mellett új darabok szőnek hidat múlt és jelen között. Az előadás különös személyességét az adja, hogy a társulat Kiss Ferenc (1954–2024) zeneszerző, barát és alkotótárs emlékének ajánlja.

A műsorban Nagy László, Vörösmarty Mihály, Arany János, Radnóti Miklós és Pilinszky János költészete szólal meg, Kiss Ferenc és Szarka Tamás zenéjével összefonódva. 

A Rendező-koreográfussal, Zsuráfszky Zoltánnal, a Nemzet Művésze elismeréssel kitüntetett Kossuth-díjas, kiváló művésszel Kalmár András beszélgetett.

Hazánkban az elmúlt években drasztikusan csökkent a születésszám, ami közvetlenül visszahat a szülészeti és nőgyógyászati szakrendelések forgalmára is. A kutatások szerint a fiatalok mindössze 38,7%-a járt eddig nőgyógyásznál, és csupán 18%-uk vett részt szűrő- vagy fogamzásgátlási célú vizsgálaton. Különösen aggasztó, hogy a szexuális életet megkezdett lányok 41,2%-a soha nem volt nőgyógyászati vizsgálaton... 

Lengyel Lívia egészségügyi közgazdásszal, a november 7-én megjelenő TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány főszerkesztőjével Kalmár András beszélgetett.

Az Akik már nem leszünk sohasem c. regényt színpadra vinni vakmerő vállalkozás – két fiatal színész döntött úgy, hogy belevág. Dékány Barnabás rendezőként, Barna Zsombor pedig egyetlen szereplőként jegyzi ezt a különleges előadást, amely tárgyanimáció segítségével – a tárgyakat egy elsősegélydoboz rejti – meséli el a vastüdővel élő Asztalos Ferenc és az ő vallomásaira rábukkanó Lente Bálint történetét. A Budapest Bábszínház Kemény Henrik termében, és az Orlai Produkciónak köszönhetően hamarosan országszerte látható előadás igazi kuriózum.

Dékány Barnabás rendezővel Kalmár András beszélgetett.

A BDZ Kamaraműhely a Budafoki Dohnányi Zenekar művészeiből létrejött formáció, amely egyedi felállásának köszönhetően sajátos, újszerű hangszerelésben képes bemutatni jól ismert műveket. Ez alkalommal Bartók világhírű egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára öltözik általuk új köntösbe: a híres misztériumjáték zenekari anyagából Szüts Apor, az együttes művészeti vezetője készített átiratot, amely egyszerre testesíti meg a kamarazenélés bensőségességét és a szimfonikus hangzás grandiozitását. A darab előadásában két kiváló énekes szólista működik közre: a címszerepben Cser Krisztián, Judit szerepében pedig Mester Viktória lesz hallható. Az opera ikonikus helyszínei – a Kínzókamra, a Kincsesház, Birodalom és a többi – különleges fényhatásokon keresztül fognak megjelenni.

Szüts Aporral Kalmár András beszélgetett.

A rendező-koreográfussal Kalmár András beszélgetett.

A részletekről Szokolai Róbert, az intézmény kommunikációs vezetője mesélt Kalmár Andrásnak  

Az összefogás részleteiről és az előadásokról Kováts Adél, a Radnóti igazgatója és Szebeni Dóra, az EÖTVÖS10 vezérigazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.  

Bán Istvánnal Kalmár András beszélgetett.

A gyerekköztársaságban a háborúban elárvult gyerekek éltek, akik maguk közül választottak miniszterelnököt, államfőt, tanultak, dolgoztak és irodalmi és vicclapot is szerkesztettek. 

A Pagony Kiadó Abszolút Töri sorozatában megjelent új, izgalmas ifjúsági regény, a Gaudiopolis, az öröm városa az ostrom utáni Budapestre viszi olvasóit, akik megismerkedhetnek a gyerekköztársaság lakóival és Sztehlo Gáborral, mindezt a XXI. században élő Sári történetén keresztül. A kamaszlány az időalagúton érkezik a múltba, és rögtön egy fiúba boltlik, akinek ugyanaz a vezetékneve, mint neki. A fiú elkíséri Gaudiopolisba, ahol Sári próbál beilleszkedni a zsidóüldözések és az ­ostrom során árván maradt gyerekek közé, akik súlyos ­történeteket cipelnek. Ekkor ébred rá, hogy neki soha nem meséltek a családi ­múltról...

A frissen megjelent kötet szerzőjével, Miklya Luzsányi Mónikával Kalmár András beszélgetett. 

A 24 Caprice olyan szólóhegedűre készült karakterdarabok sorozata, amelyek mindegyike más és más technikai kihívást helyez a középpontjába, ugyanakkor egy határozott hangulatot, érzelmet is megjelenít. Napjainkban a Caprice-ok egy-egy tagja elsősorban ráadásként hangzik el a világ hangversenytermeiben; a teljes sorozatot egyazon koncerten szinte sohasem hallani, hiszen előadásuk még két évszázaddal keletkezésük után is szinte emberfeletti teljesítményt követel a hegedűsöktől. Bodor János, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja és megbízott koncertmestere, a Danubia Zenekar állandó koncertmestere, Niccolò Paganini „az ördög hegedűse” születésének évfordulóján, október 27-én a BMC-ben készül erre a rendkívüli koncertre.

A művésszel Kalmár András beszélgetett. 

Szabó Ádám marketingszakemberrel, a BrandTailor ügyvezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Fábián Péterrel, az előadás rendezőjével Kalmár András beszélgetett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban:

Harminc együttes, ikonikus magyar helyszínek és a táncművészet minden árnyalata – A tánc 30 árnyalata című új táncos országimázs-film a mozdulatok nyelvén meséli el Magyarország történetét. A Nemzeti Táncszínház megbízásából a DelbeauFilm készítette az alkotást, amely a Petőfi Kulturális Program részeként valósul meg, és mérföldkő lesz a magyar táncélet történetében, mivel országszerte rendeznek vetítéseket az alkotásban. 

A Nemzeti Táncszínház 30 törzsegyüttesének részvételével forgatott alkotás Magyarország ikonikus helyszínein mutatja be a magyar táncművészet virtuozitását és sokszínűségét. A filmet rendező-operatőrként és vágóként Delbó Balázs, rendező-asszisztensként és vágóként Fontányi Gréta, producerként Hóbor Helga, fotósként pedig Kaszner Nikolett jegyzi. A film különlegessége, hogy nem lineáris történetet mesél el, hanem vizuális esszéként szövi egybe a mozdulatokat, a helyszíneket és a stílusokat. 

Delbó Balázzsal Kalmár András beszélgetett. 

Az előadóművészekkel Kalmár András beszélgetett. 

Nemcsak a trilógia vetítésével, de előadásokkal, a Vektor c. legendás szinkronparódiával, Jiu-Jizsu tanfolyammal, gyermekfelügyelettel és persze étellel-itallal várja az ikonikus intézmény a Wachowski testvérek univerzumának rajongóit szeptember 27-én, szombaton. A Magyar Népművelők Egyesülete által tizenkilenc évvel ezelőtt útjára indította Kultúrházak éjjel-nappal eseménysorozat célja az, hogy minél többen legyenek részesei a közművelődési intézmények által nyújtott kulturális sokszínűségnek. Az EÖTVÖS10-ben is már hétfőtől a kezdeményezés égisze alatt zajlanak a programok, azonban a hajnalig tartó Mátrix Maraton lesz a hét fénypontja.

Az intézmény kommunikációs vezetője, Szokolai Róbert mesélt a maraton részleteiről, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

További részletek és regisztráció itt. 

… és a kisember megérkezik a rideg világba és magára marad, leszakad Martáról, leszakad mindenkiről, magára marad, és ha elérkezik az ő ideje, elporlik és visszatér oda, ahonnan jött, semmiből lett és semmivé lesz, ez az élet rendje, embernek, állatnak, madárnak, halnak, háznak, szerszámnak, minden létező lénynek és tárgynak ez a sorsa. (Jon Fosse: Reggel és este)

Semmi és minden
„Minden megtörtént és semmi sem történt”, mondja az egyik főhős az általam 2024 őszén rendezett Őszi álom című Fosse-drámában. Maradok tehát egyik legkedvesebb szerzőmnél és újra kísérletet teszek arra, hogy alkotótársaimmal együtt megérintsem az Időt. Mert Fosse és minden valamirevaló szerző alaptémája ez: a véges és végtelen találkozása, mely pillanat minden egyes ember sorsát szikráztatja fel. Reggel és este, születés és halál, semmi és minden mezsgyéjén játszódik Fosse kisregénye: ahogyan a csecsemő kiszakad az őt óvó anyaméhből, és ahogyan a kihunyó élet utolsó káprázatában egy ember, egy egyszerű halászember teste-lelke átlép a semmibe. Avagy a mindenbe.
Születés és halál, fény és sötétség – egymást feltételezik. Megrendítő, gyönyörű kettősség. Vagy ahogyan Knausgard fogalmaz Fosse műveiről: „bennük a sötétség fényes és reményteli.” (Bérczes László, rendező)

Bérczes Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

A Bartók Béla Boulevard szeptember utolsó hétvégéjén valóban megelevenedik. Az utca üzletei, közösségi terei nemcsak találkozási pontként szolgálnak, hanem velünk együtt lélegeznek, mozdulnak és alakítják élményeinket. Kortárs alkotók munkái, helyi közösségek friss gondolatai, izgalmas zenei estek, családi programok és őszi illatok invitálnak arra, hogy más szemmel nézzünk a városra – és önmagunkra.

A szervezők fiatal – Bartók Konzis – zenészek közreműködésével emlékeznek meg a névadó halálának évfordulójáról.  Szeptember 26-án lesz 80 éve annak, hogy New Yorkban elhunyt Bartók Béla. A Kelenföldet a Dunával összekötő sugárút nem véletlenül kapta meg a világhírű zeneszerző nevét: Bartók ugyanis végrendeletében meghagyta, hogy amíg Budapesten Hitlerről és Mussoliniről van elnevezve köztér (az Oktogon és a Körönd) addig az ő nevét ne viselje sem utca, sem tér. Így '45-ben – némi iróniával – a Horthy Miklós utat keresztelték át Bartók Béla útra. 

Az Eleven Ősz látogatóinak számára nincs előírt útvonal, és nincs kötött programrend. Lehet, hogy egy spontán beszélgetés vezet be majd egy galéria rejtett zugaiba, vagy egy kósza hangulatot követve jutsz el egy új helyszínre. Talán csak egy csésze kávéra ülsz be, de mire felállsz, már egy történet része vagy, amely tovább gazdagítja a napodat. Ezek az események nem zárt világot alkotnak, hanem lehetőségeket teremtenek, ahol a kíváncsiság és a nyitottság a legfontosabb. Nem kell mindent érteni, de jó ott lenni, részt venni, megélni azt a pillanatot, amely valami újat hoz. 

Az „Őszi lendület” nem csupán egy minifesztivál, hanem lehetőség arra, hogy megállj és jelen legyél – mert itt az ősz nem lelassít, hanem arra hív, hogy újra megtaláld a ritmust és a lendületet – a város, a közösség, a Boulevard és saját magad szellemi energiáinak fókuszpontjában. Szeptember 26-én és 27-én találkozzunk a kulturális főutcán, a Bartók Béla úton, és vegyünk együtt új lendületet!

A Bartók Béla Boulevard elnökhelyettesével és utcamenedzserével, Jáki Mónival Kalmár András beszélgetett.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.

A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

A rendezvény célja, hogy két évente bemutatkozási lehetőséget nyújtson a magyar illusztrációs művészet legkiválóbb képviselőinek, láthatóvá téve műveiket a hazai kiadók, a közönség, a többi alkotó, valamint a nemzetközi szcéna számára is. A rendezvény e nemben egyedülálló Magyarországon. 

Az 2019-ben alapított Budapesti Illusztrációs Fesztivál (Billufeszt) egy két évente megrendezett, biennálé rendszerű országos pályázat és kiállítás, amelyhez fesztivál jelleggel további szakmai rendezvények és tárlatok kapcsolódnak. A rendezvény szervezője a független tervezőgrafikai társaságként működő Graphifest; a főszervezői feladatokat Herbszt László illusztrátor, tervezőgrafikus, a MOME oktatója, valamint Révész Emese művészettörténész, az ELTE BTK tanszékvezetője látják el. Pályázatukat hatalmas, évről évre növekvő érdeklődés övezi, a jelentkezők lényegében lefedik az aktív magyar illusztrációs szakmát.

Révész Emesével Kalmár András beszélgetett.

Kocsis Enikővel, a társulat művészeti vezetőjével és társigazgatójával Kalmár András beszélgetett. 

Szeptember 16-21. között felújított filmklasszikusokat kínál a mozizni vágyóknak a 8. Budapesti Klasszikus Film Maraton (BKFM). Köztük a fesztivál díszvendégei, David Cronenberg, Atom Egoyan és Robert Lantos olyan felejthetetlen alkotásait nézhetjük meg újra, mint a Csodálatos Júlia, az Ararat, a Eastern Promises – Gyilkos ígértek, vagy A napfény íze. A hagyományoknak megfelelően a játékfilmek mellett animációs filmek, dokumentumfilmek és rövidfilmek is helyet kapnak a műsorban. A Nemzeti Filmintézet által szervezett hatnapos filmünnepre már kaphatóak a jegyek 1000 forintos kedvezményes áron. A Szent István téren pedig a főváros legnagyobb szabadtéri mozija ingyenes vetítésekkel várja majd a közönséget a felújított mozgóképek legnagyobb hazai fesztiválján.

Ráduly Györggyel, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatójával kalmár András beszélgetett.

Szebeni Dórával, a rendezvényt szervező Eötvös10 vezérigazgatójával Kalmár András beszélgetett. 

Évtizedek óta folyik a vita arról, hogy kell-e tüzijáték augusztus 20-án, vagy szilveszterkor. A látványosságot ellenzők elsősorban a háziállatok védelmére hivatkoznak, bár kétségtelenül az emberi idegrendszer se reagál pozitívan az erős hanghatásokra. De egyre fontosabb szempont, hogy mi kerül a levegőbe a tűzijátékok robbanása során: a száló por koncentrációja kiugróan magas lesz, és rengeteg, az emberre és a természetre káros anyag kerül a levegőbe.

Ma már számtalan technológia – drónok, fényfestés, lézerek – áll rendelkezésre ahhoz, hogy monumentális látványosságot rendezzünk nagy tömegek részére, anélkül, hogy az ősi, lőporra épülő módszereket alkalmazzuk. Ennek ellenére valamiért még mnindig ragaszkodnak a döntéshozók a hagyományos tűzijátékhoz.

Szegő Judittal, a Levegő Munkacsoport szakemberével Kalmár András beszélgetett. 

A festői Szécsényben, a természet nyugalmában, tapasztalt vezetők támogatásával és egy befogadó csoport társaságában indulhatunk el az önfelfedezés útján szeptember 4-7 és 25-28 között. Változatos önismereti módszerekkel, meditációval és művészeti gyakorlatokkal segít Könyves Tóth Tünde és Varga János, hogy megérkezzünk önmagunkhoz és rátaláljunk saját utunkra.

Az elvonulás helyszíne a társadalmi felelősségvállalás egyik mérföldköve, a Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt működő FeteKert Szécsény amely egy friss kulturális-közösségi kezdeményezés Nógrádban.

Az Aranymetszés mentorprogram alapítóival, Könyves Tóth Tündével és Varga Jánossal Kalmár András beszélgetett.

.

Az Eau de Tihany mögött álló Hollán–Nyárádi család 2008 óta dolgozik azon, hogy Tihany újra az illatok otthona legyen. Inspirációjukat a híres levendulatermesztő, Bittera Gyula munkásságából merítették, és nemcsak üzletet, hanem értéket, élményt és emlékeket is teremtenek. 

Nyárádi Natáliával Kalmár András beszélgetett.

Wagner első nagy remekművével egy hátborzongatóan romantikus két és félórás mesét alkotott. Az egykori kőfejtő tökéletes helyszíne a Wagner operának, mivel a bánya sziklái ideális kulisszát szolgáltatnak a monumentális produkciónak. A kőfejtő hullámzó, korbácsoló tengerré változik a történetben, de természetesen nem hiányozhat kísérteties hajó sem a sziklák közül, amely a díszlet egyik legfőbb eleme.

De hogyan áll össze egy ilyen nemzetközi gigaprodukció? Ki felel a szereplők biztonságáért, akik gyakran nyaktörő magasságokban kell, hogy énekeljenek? Miféle gépek, fények, eszközök biztosítják az előadás zavartalanságát? Ki felel a színpad biztonságáért?

Galács Attila, a produkció színpadmestere mesélt a kulisszatitkokról és szakmája szépségeiről Kalmár Andrásnak.

Az Amargant Színházi Műhely művészeti vezetőjével, Ilyés Lénárddal Kalmár András beszélgetett.

További információk itt.

Salföldre költözött a Nyári Margó Irodalmi Fesztivál, augusztus 7. és 10. között a Káli-medence kapujában adnak randevút egymásnak a könnyűzenei és az irodalmi élet fontos szereplői.  Az esti koncerteket a Bánya Kertben találjuk, a délutáni beszélgetéseknek a közeli erdőben megbúvó Pálos kolostorrom ad teret, míg a Faluházban a Friss Hús legjobb filmjeit láthatjuk. Fazekas Gergely dalszerelő műhelye is itt talált otthonra, ezúttal Beton.Hofi Tesi c. slágerét elemzi majd a zenetörténész. Természetesen Vecsei H. Miklós erről a fesztiválról sem hiányozhat, ahogyan Beck Zoli sem, de az irodalom továbbra is fókuszban marad, a Kovács ikrek, Závada Péter, Biró Zsombor Aurél és még sok más kortárs író lesz a Nyári Margó vendége.

A részletejről Valuska László fesztiváligazgató mesélt Kalmár Andrásnak.

A  Barokk udvarlás elnevezésű mini-fesztiválról a rendezvénysorozat művészeti vezetője, Illés Szabolcs hegedűművész és zenetörténész mesélt Kalmár Andrásnak. 

A fesztivál egyik állandó moderátora, beszélgetéseinek vezetője, Ott Anna mesélt Kalmár Andrásnak az idei Margóról.

Egy kamasz kislány arra kéri apukáját, írjon neki egy mesét. És miután ez az apuka Lázár Ervin, és jó szülő akar lenni, belead apait-anyait, hogy megelevendjen a közösen megálmodott történet, Östör király lányáról, Árnikáról, az Ezerarcú boszorkáró, Rézbányai Győzőről, és a többiekről, így aztán számos kalandba keverednek.

A Nagyváradi Szigligeti Színház, a Nagyvárad Táncegyüttes és a Szentendrei Teátrum közös produkciójának zenéjét Szirtes Edina Mókus szerezte, a dalszövegeket Závada Péter jegyzi, játsszák: Scurtu Dávid, Szigyártó Johanna, Szabó Eduárd, Trabalka Cecília. Táncosok:  Fodor Virág, Forgács-Pop Jácint, Imre Béla, Ördögh Géza, Papp Zsuzsanna, Rácz Imre-Adrián, Rácz Lajos-Levente, Tekse Patrik, Tábori Sára, koreográfus: Rencz Norbert, dramaturg: Sediánszky Nóra, Díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos.

A rendező-koreográfussal, Novák Péterrel Kalmár András beszélgetett. 

Ezt a kérdést járja körül Szántó T. Gábor legújabb regénye, a Kafka sírja.

A regény főhőse egy író, akinek legújabb regénye arról szól, hogy Franz Kafkát valójában nem temették el 1924-ben. A főhős Prágába utazik könyve bemutatójára, a nemzetbiztonsági szolgálat azonban figyelmezteti, hogy műve felborzolhatja a kedélyeket. Viták robbannak ki a könyvről, amiben szerepet játszik a regényből filmet készíteni szándékozó producer és a világhírű rendező, aki utolsó esélyének érzi az adaptációt. Míg a városban ragadó íróval dolgoznak a forgatókönyvön, annak magánélete is felfordul, ráadásul fenyegető névtelen leveleket kap, hogy takarodjon Prágából. Miközben a temetőben zajló tüntetések hatására elrendelik Franz Kafka maradványainak kihantolását...

Szántó T. Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Tizennyolc éves az Ördögkatlan, ennek örömére idén is lesz kortárs opera és kortárs irodalom, alternatív rockzene és színház ezerrel, képzőművészet és film, népi kultúra és katlanfutás,  ráadásul idén megszületik az Elfogadás Tere is: sérült és nem sérült embertársaink találkozhatnak itt egymást elfogadó szeretetben. Lesznek új értékeket teremtő megemlékezések a régi barátokra, a 90 éve született Törőcsik Marira, és az első Katlant megnyitó Cseh Tamásra, valamint a gyönyörű, immár távoli csillagokra: Tompos Kátyára, Julie-re, Lénárt Katára, helyiek és látogatók személyes ismerőseire… Közben szép csendben visszatér egy régi-új helyszín: Kisharsány.

Bérczes Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

A martonvásári Városünnepről, Brunszvik Teréz jelentőségéről, valamint a kastélyban és a város egyéb pontjain zajló izgalmas eseményekről dr. Bocsi Andrea, a Martonkult kulturális- és jogi igazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.

Az Art-Színtér premierje a Művészetek Völgyében igazi sikerdarab: Noël Coward bohózata számtalan feldolgozást megért, sőt filmen is láthattuk. Peller Károly rendezésében (és főszereplésével) most Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Náray Erika, Ullmann Zsuzsa és Péter Richárd mutatja meg, hogyan tér vissza egy előző feleség a túlvilágról, és milyen bonyodalmak fakadnak ebből.

Peller Károllyal Kalmár András beszélgetett. 

Augusztus utolsó hétvégéjén valami igazán különleges történik Budapest szívében: Az Eötvös10 és Terézváros Önkormányzata ötödször rendezi meg a TE!Fesztet az Andrássy úton. A zenei színpad egyik várva-várt fellépője a Kelemen Kabátban, akik most egy sokkal bevállalósabb, odamondogatósabb szövegvilággal jelentkeznek, mint ahogy azt korábban megszokhattuk a fergeteges koncertjeiről elhíresült zenekartól. A részletekről Horváth Boldi mesélt kalmár Andrásnak.
 

34. alkalommal várja július 18. és 27. között a Balaton-felvidék legszebb tájain a minőségi kultúrára nyitott közönséget a Művészetek Völgye. Kapolcson és környékén tényleg mindenki megtalálja az ízlésének és érdeklődésének legmegfelelőbb eseményt a fesztivál ideje alatt, sőt, jellemzően ilyenkor fedezik fel kicsik és nagyok, idősek és öregek az eddig számukra nem ismert művészeket és műveket. Idén egy nemzetközi sztárcsapat is erősíti a felhozatalt: a Franz Ferdinand lesz a Völgy első igazi, nemzetközi sztárja.

A minden korosztályra kiterjedő programkavalkádról és a kulisszatitkokról a fesztivál igazgatója, Oszkó-Jakab Natália mesélt Kalmár Andrásnak.

Az író talán legismertebb regénye, a Zsidó vagy? negyedik kiadásában a jegyzeteket rókanyomok jelzik, mint ahogy a borítón is egy bolygó hollandiként az elemekkel küzdő róka látható, amely az író elmondása szerint a Kaligramnál megjelenő többi kötet címlapján is kísérteni fog.

Az életműsorozatban korábban megjelent, könyvben eddig nem közölt, és új szövegek is helyet kapnak, melyeket a szerző kommentárjai egészítenek ki és helyeznek új megvilágításba.

Németh Gáborral Kalmár András beszélgetett.

A zenekar műfajokon túli kvintettjét improvizációban is megmerítkezett klasszikus és jazz-zenészek alkotják, akik beszélt és énekelt szövegeken keresztül fedezik fel a legkülönfélébb témákat. A színház felé hajló előadásaikra jellemző a komikum, a dallamosság és az idiómák egyesítése, emellett lépten-nyomon meglepetéseket tartogatnak a közönség és saját maguk számára egyaránt. A koncert címe ezúttal Bad advise.

Az együttes korábbi produkciói kiterjedtek a boszorkányok, Basó, Ernest Hemingway, James Joyce, a pszichedelikus szerek, a halottakkal való kommunikáció, az építészet, a szatíra és a bűncselekmények világára. Nevüket első projektjük után választották, amely Joyce The Cat and the Devil című novellájára épült. Ezúttal a rossz tanácsok felé fordítják figyelmüket, az internetes life hackek, a gyors megoldások és a félrevezető útmutatók tömkelegére támaszkodva. Szöveget és zenei anyagot merítenek majd Krasznahorkai László, Jenny Offill, Kiss Noémi, Rumaan Alam, László Noémi, Dave Eggers és végül, de nem utolsósorban Karlheinz Stockhausen munkásságából, aki a klasszikus zenében a művészi kockázatvállalás és a megkérdőjelezhető filozófiák szimbolikus alakjává vált. Olyan koncertre számíthatunk, ahol a rossz tanácsok még sohasem hangzottak ilyen jól.

A zenekar egyik alapítójával, Márkos Alberttel Kalmár András beszélgetett.

A tárlatot a nyár folyamán különféle társművészeti kísérőprogramok egészítik ki, amelyekről további részletek hamarosan az MKE és a HAB hivatalos honlapján és közösségi oldalain várhatók.

Uszkay Teklával, a kiállítás kurátorával Kalmár András beszélgetett.

A kiállítás megtekinthető: 2024. július 10 – szeptember 07-ig.

Helyszín: HAB (1062 Budapest, Andrássy út 112.)

Barcsay életműve szorosan összefonódik Képzővel, ezért a művész születésének 125. évfordulóját az Egyetem nagyszabású programsorozattal ünnepli, amelynek legfontosabb eleme a július 16-án nyíló különleges tárlat, amely a művész festményeiből és anatómiai rajzaiból válogat. A kiállítás célja nem a teljes életmű, hanem a főbb alkotói korszakok, témák, motívumok bemutatása, a műfaji sokoldalúság kiemelése. Külön hangsúlyt kapnak a mester kevéssé ismert kései, absztrakt, ún. „fekete korszakának” művei, valamint a máig alapműnek számító Művészeti anatómia (1953) című kötetének eredeti rajzai, amelyért a művész Kossuth-díjat kapott.

A kiállítás egyik fénypontja az az 1964-ben készült, több mint 21 négyzetméteres szénrajz, amely csak nemrég került az intézmény tulajdonába. A hat évtizedig lappangó, restaurált művet a nagyközönség először itt láthatja. A 300 x 730 cm-es, hét nőalakot ábrázoló, kartonra szénnel készített mű a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen máig látható mozaik 1:1-es terve. A mű a Barcsay 125 jubileumi év egyik kiemelkedő felfedezése, az alkotás a mozaikot kivitelező Csákvári Nagy Lajos és felesége, Csókos Varga Györgyi hagyatékából került elő.

Erős Istvánnal, az egyetem rektorával Kalmár András beszélgetett.

Egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli el őket a sok félreértés és komikus helyzet, hiszen mindenki másnak hiszi a másikat, mint aki az valójában. Az utazás összezárja a szereplőket egy térbe, ami a kapcsolatok tovább bonyolódását fokozza. A szálakat ki kell bogozni, de hogyan? Szerencsére van egy magánnyomozónk, akinek az a küldetése, hogy felkutasson valakit, aki egy hatalmas vagyont örökölt. De vajon megtalálja-e a keresett személyt? 
Szereplőink a 20-30-as évek stilizált, esszenciális karaktereit jelenítik meg, míg a jelmezek és a díszlet mindezt a mai korba ülteti át, ezzel egy érdekes frissességet és békebeli hangulatot emel át a 21. század világába.

Az előadás a 20. század elejének zenéivel, élő zenekari kísérettel, nosztalgikusan idézi meg az elmúlt évszázad gondtalan, jó érzését. Vidámságot és könnyed szórakozást ad a nézőknek, és feleleveníti, újra élővé teszi a már-már feledésbe merülő értékeket, a múlt század könnyed, szórakoztató hangjaival.

A darab rendező-koreográfusával, Nemes Zsófival Kalmár András beszélgetett.

Az est két közreműködőjével, Biró Annával és Bojtos Lucával, a KvintEsszencia Mesteriskola diplomás hallgatóival Kalmár András beszélgetett.

Az evangéliumokban utalást sem találunk arra, mit csinált Jézus (Jesua) tizenhárom és harminc éves kora között. Nógrádi Gábor könyve a kamasz megváltó és a vele élők elképzelt életének néhány napját meséli el. A közelmúltban a 78. életévét betöltött, több mint félszáz kötetet jegyző szerző elnyerte a HUBBY diákzsűrijének díját az Akit keresnek: Jesua c. ifjúsági regényéért. 

Nógrádi Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Csembalót, Fender basszusgitárt, elektromos gitárokat nagybőgőt és billyentyűket is hallani vélünk a Mozes & Kaltenecker duó legújabb, Sub Rosa c. lemezén, ám valójában egyik hangszer sem szerepel az albumon: valamennyi hangszínt a seaboard nevű hangszer egyik legkifinomultabb szakértőjévé avanzsált Kaltenecker Zsolt hozza létre. A duó ezúttal maga mögött hagyta szokásos hangszereiket (kivéve három dalt, amelyekben Mózes Tamara akusztikus zongorán játszik), és a zenei anyag teljes egészét valós időben rögzítette, utólag hozzáadott sávok nélkül. A dalok stílusa ugyanannyira merít az indie rockból és alternatív popból, mint a kortárs zenéből és a jazzből, az intenzív költészet és a könnyed optimizmussal egyensúlyt tartó sötét líra pedig helyenként egy már-már underground, túlvilági operát idéz.  

Mózes Tamarával és Kaltenecker Zsolttal Kalmár András beszélgetett.

Június 21-én, szombaton lesz a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éj, ekkor ünnepelték régen Szent Ivánt, manapság azonban a Múzeumok éjszakája vette át a népszokás helyét. Idén érdemes Martonvásárra fókuszálnunk, ha különleges, megismételhetetlen élményeket keresünk, ugyanis az impozáns Brunszvik-kastélyban található Beethoven múzeum és a lenyűgöző park számos meglepetést tartogat. Ráadásul épp 250 éve annak, hogy megszületett a kastély egykori lakója, Brunszvik Teréz, aki nemcsak Beethovennel ápolt közeli kapcsolatot, de az első hazai óvoda alapítója is volt, és számos világnézeti kérdésben megelőzte a korát. 

A programokról Filinger Zsófia, a Beethoven Múzeum munkatársa mesélt Kalmár Andrásnak. 

A jubileumi, 10. Salföldi Dalföld a vissza-, és előretekintésről szól: az új arcok mellett nagyrészt olyan művészek lépnek fel, akik az elmúlt évtizedben visszajáró vendégek voltak a Dalföldön.

Koncertet ad Sebestyén Márta, Dresch Mihály új formációval mutatkozik be, de a Szászcsávási Zenekar és Lakatos Mónika is ott lesz a fellépők között.

Rosonczy-Kovács Mihály művészeti vezetővel Kalmár András beszélgetett.

Részletes programok itt.

A jövő évad egy ősbemutatóval kezdődik: Fábián Péter állítja színpadra saját adaptációjában Arjun P. Anand fantasy-író ifjúsági regény-trilógiájának első részét A sárkányfutó átka címmel. A regényfolyam a Sakk Univerzumában játszódik, és a világon először a Budapest Bábszínházban kerül színpadra. 

Az évad második bemutatója az Orlai Produkciós Irodával koprodukcióban készülő Akik már nem leszünk sosem. Krusovszky Dénes kultikus regényének egyik részéből Barna Zsombor bábművész készít felnőtteknek szóló, egyszemélyes tárgyjátékos előadást 2025 őszén. A produkció rendezője Dékány Barnabás, a színpadi adaptációt Macsuka Patrik írta.

Februárban különleges premierre kerül sor: a 2013 óta hatalmas sikerrel játszott Semmi megújult formában költözik fel a Nagyszínpadra. Az elmúlt 12 évben Hoffer Károly rendezése ikonikus előadássá vált, generációk nőttek fel rajta. A jövő év elején új, fiatal szereposztással és a kortárs könnyűzenei szcéna két népszerű előadója, cserihanna és Bongor közreműködésével, teljesen új zenével mutatják be a produkciót Semmi 2.0 címmel.” 

A 20. század legnagyobb magyar mesemondója, Lázár Ervin 2026-ban lenne 90 éves. Az évad utolsó bemutatója előtte tiszteleg: a Berzsián és Dideki című költői meseregényéből Veres András rendez előadást. Ezzel párhuzamosan a tavaszi időszakban már a következő évad első bemutatójának előkészítő munkáin dolgoznak majd a színház alkotói és műhelyei. 2026-ban Keresztes Tamás rendezésében mutatják be Az ember tragédiáját. Madách Imre műve minden feldolgozással új fénytörésbe kerül, és minden esetben innovatív bábos koncepciót inspirál, ezért a produkció létrehozói hisznek benne, hogy a középiskolás korosztály és a felnőtt nézők számára egyszerre tudják megmutatni a Tragédia nagyszerűségét és a kortárs bábművészet legújabb eredményeit. A színház tervei között szerepel az alkotófolyamat komplexitásának megmutatása a nagyközönségnek, melynek keretében folyamatosan hírt ad a munka fázisairól a különböző felületein és egy szabadegyetemi előadás-sorozatot is elindít.

Ellinger Edinával, a Budapest Bábszínház igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Az Ephemere-t sajátos hangzásvilág jellemzi, melyben merészen ötvöződik a jazz és sanzon latinos világa a kortárs trendekkel, és világzenei hatásokkal. A saját szerzemények és jazz-sztenderdek magyar, francia és angol nyelven szólalnak meg. A zenekar énekesei Caussanel Izabella és Orbay Lilla, Gyányi Tamás bőgőn, Bitó János harmonikán, Horváth Áron (junior príma-díjas) cimbalmon,
Sebestyén Patrik pedig trombitán szólaltatja meg a gyakran érzéki, szívbemarkoló, ugyanakkor táncra csábító dallamokat. 

A Salföldi Dalföld jubilál, idén 10. alkalommal kerül megrendezésre a Káli-medence kapujában, a festői tanúhegyek között meghúzódó meseszép faluban a nyár legszerethetőbb fesztiválja. További információk itt.

A múzsák a mítoszok megtestesítői; a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az improvizáció és az emlékezés ihletői. A „Mozart mítosz” zenetörténetünk legismertebb szerzőjének emlékezete, a Földre szállt zsenié, kinek művei a világ operaszínpadaitól a kapucsengőkig csendülnek fel, minden kontinensen… 
Miklósa Erika mesteriskolája a KvintEsszencia vizsgaelőadásában Mozart nagyoperáinak – Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Varázsfuvola, Don Giovanni, Cosi fan Tutte – szereplői elevenednek meg a zeneművek népszerű részletein keresztül, megható történetet szőve szerelemről és csalódásról, boldogságról és bonyodalomról, esküvőről és összeesküvésről, avagy a férfi és a nő kapcsolatának nagy állomásairól.

Miklósa Erikával Kalmár András beszélgetett.

A Ticino Musica fesztivált 1979-ben alapították Olasz Svájcban, azóta minden évben a lugano-i tó partján kerül sor világszínvonalú klasszikus zenei hangversenyek, mesterkurzusok, valamint egyéb kulturális programok megrendezésére. A fesztiválon hagyományosan egy opera is bemutatásra kerül, idén Donizetti: A csengő című műve lesz a Ticino Musica fénypontja, amelyet hét alkalommal mutatnak be Svájcban és Olaszországban. A szerepekre előzetes meghallgatást írtak ki, a videós előválogató után, Luganoban élőben hallgatták meg a kiválasztott énekeseket. A három főszerepre két olasz és egy magyar művészt választottak ki, Leonardo Cremona bariton kapta Enrico szerepét, míg Vittorio del Monte lesz Don Annibale Pistocchio megformálója, a női főszerepet, Serafinát pedig Németh-Nagy Johanna, a Kvintesszencia Mesteriskola hallgatója alakítja majd. 

Az fiatal operaénekesnővel Kalmár András beszélgetett.

A Moravcsik Alapítvány programjára évente folyamatosan emelkedő létszámmal 60-70 szervezet regisztrálja a klienseit, ez átlagban 450-500 pszichoszociális fogyatékossággal – intézményben, támogatott lakhatásban, vagy saját otthonában – élő személy aktív bevonását jelenti, akik közel 120-130 egyéni és csoportos produkciót mutatnak be a közönség és a szakmai zsűri előtt. 

Eddig négy regionális elődöntőre került sor, a döntő pedig július 7-én az Eiffel Műhelyházban kerül megrendezésre.

Dr. Simon Lajos pszichiáterrel, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docensével, a Moravcsik Alapítvány Kuratórium elnökével Kalmárt András beszélgetett. 

A férjem című színházi előadás és a hozzá kapcsolódó perffoglalkozik. Mindkét előadásban olyan témák merülnek fel, mint például a láthatatlan munka, a generációkon átívelő traumák feldolgozásának esélyei, az önmegvalósítás lehetőségei nőként, anyaként. Az események során a női történetek lényegi valójában mutatkoznak meg, félelmek, titkok, vágyak, társadalmi elvárások, mind olyan tényezők, amelyek jelentősen meghatározzák a nők hétköznapjait. 

A férjem című előadást Pass Andrea rendezte, a szereplői Levko Esztella, Száger Zsuzsanna. A Storytelling performansz megálmodói Levko Esztella és Száger Zsuzsanna színésznők, akik minden Storytelling alkalmával más és más meghívott vendégekkel közreműködnek. Eddigi közreműködők: Fajgerné Dudás Andrea Godot-katalizátor díjas képzőművész, Karafiáth Orsolya író, Oltai Kata kurátor, Keiko Yamaguchi táncos. 

A férjem című színházi előadást a Trafóval közreműködésben a KÉPEZŐ Galériában láthatta korábban a közönség, a Storytelling performansz pedig eddig bemutatásra került a Ludwig Múzeumban, a Stereo Akt fesztiválon, idén pedig meghívást kapott Kiotóba, Japánba, ahol június 8-án két helyi művész közreműködésével mutatják be. Levko Esztellával Kalmár András beszélgetett.

A film egyik főszereplőjével, Lengyel Ferenccel nem csak erről a produkcióról, de a József Attila Színházban nagy sikerrel játszott rendezéséről, az Ötödik pecsétről is beszélgetett Kalmár András.

„Milyen elképzelésekkkel, vágyakkal, belső tartalmakkal és hiányokkal érkezünk egy-egy hosszabb-rövidebb találkozásra, miért látunk meg olykor valakit, máskor miért tévesztjük azonnal szem elől, vagy nézünk éppen szándékosan félre? Mi szabja meg, hogy melyik találkozásunk lesz csupán egy útközbeni epizód, egy másikból viszont hosszú ideig tartó „nagy történet”? Mi erősebb: valóság, képzelet, belső késztetés vagy félelem? Hol ér véget a realitás és kezdődik az – adott esetben – mindennél intenzívebb 'belső mozi'?”

Sediánszky Nóra rendezővel Kalmár András beszélgetett.

Az általa alpított Utcaszínházi Alkotóközösség példáján keresztül pedig a színház társadalmi szerepének és terápiás potenciáljának egyedi megközelítését mutatja be. A tudomány és a művészet párbeszéde, aminek története Leonardótól Salvador Dalíig, az op-arttól a bio-artig, a neuroesztétikától az adatvizualizációig ível, méltó inspirációt meríthet ebből a sokoldalú és eredeti gondolatokat tartalmazó, rengeteg mérési adatot és új kutatási eredményt érthetően, lendületes megfogalmazásban közreadó könyvből.

Simon Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

Az Eötvös10 Művelődési Ház idei apák napi programjai nemcsak az ünneplésről szólnak: sokkal inkább a férfiak, apák, nagyapák, és úgy általában a modern férfikép árnyalt, érzékeny megmutatásáról.

A rendezvénysorozat egy különleges fotókiállítással indul, amely Herczeg Eszter fotográfus munkáit mutatja be. Az Apák című tárlat különös érzékenységgel idézi meg a férfi felmenőket. A gyerekeké lesz a főszerep azon a napon, amikor átadják a Kalandok apával című rajzpályázat díjait. A felhívás arra buzdította a 4–11 éves gyerekeket, hogy rajzban meséljenek el egy számukra fontos közös élményt az apukájukkal. A díjátadón az összes beérkezett pályamű digitálisan is látható lesz, így minden alkotás megkapja a maga figyelmét. A vidám hangulatról a Boridalok Trió gondoskodik majd, akik játékos, interaktív koncerttel várják a kicsiket. A zárónapon a felnőttek kerülnek a figyelem középpontjába. A Férfiak szexuális világa című színházi előadás nemcsak humorral, de őszinteséggel és bátorsággal is közelít egy sokszor tabusított témához. 

Szebeni Dóra, az Eötvös10 vezérigazgatója Kalmár Andrásnak mesélt a terézvárosi művelődési ház júniusi programjairól.

A háromszoros Oscar-díjas zeneszerző, Rózsa Miklós, a Ben-Hur, a Bagdadi tolvaj, és számtalan más Hollywood-i klasszikus kisérőzenéjének komponistája gyermekként Nagylócon töltötte a nyarakat. Rózsa élete végéig büszkén őrizte és hangoztatta magyarságát, kulturális gyökereit, életműve mégis méltatlanul kevés figyelmet kapott szülőhazájában. Saját szavai szerint „kettős életet élt”, hiszen a lipcsei konzervatórium egykori hallgatója nemcsak legendás hollywoodi produkciók zeneszerzője volt, de klasszikus koncerttermi kompozíciók alkotója is. Magyarországon szinte ismeretlen klasszikus zenei munkássága, hiszen nemcsak a világ, hanem mi magyarok is elsősorban filmzeneszerzőként ismerjük, pedig zenei nyelvére jelentős hatást gyakorolt a magyar népzene világa. Zongoraszonátája, sorozatai is ezt tükrözik. 

Fejes Krisztina zongoraművésszel Kalmár András beszélgetett.

A Bartók Béla út üzleteinek, kávézóinak és galériáinak egyedülálló civil kulturális szerveződése, a Bartók Béla Boulevard évente kétszer rendez utcaünnepet a Gellért-tértől a Feneketlen-tóig húzódó útszakaszon és a környező utcákban. A változatos programokból minden korosztály kedvére válogathat, idén is számtalan helyszínen találkozhatnak izgalmas eseményekkel az érdeklődők. A minifesztivál repertoárjában megtalálhatók különböző műfajú koncertek, színházi előadások, de az alkotni vágyók is válogathatnak a kreatív workshopok és kézműves foglalkozások között. A csendesebb programok kedvelői az ismeretterjesztő séták és az immerzív önismereti foglalkozások színes kínálatából nyerhetnek inspirációt, de a családok is találnak közös elfoglaltságot, hiszen gyermekprogramokkal és minden korosztályt felölelő kreatív foglalkozásokkal is készülnek a szervezők. A kulturális kavalkádból természetesen a gasztronómiai élmények sem hiányozhatnak és a különleges italokat sem érdemes kihagyni.

Számos helyszínen találkozhatunk egyedi és izgalmas műveket bemutató kiállításokkal, felolvasásokkal és performanszokkal. A történelmi és a kortárs témák szinergiájában minden kultúrára, művészetre fogékony látogató megtalálhatja a számára legkedvesebb programot, sőt távoli kultúrákat is megismerhetünk, mivel az ELEVEN Tavasz díszvendége ezúttal Chile lesz, melynek ízei és dallamai is ott lesznek a Bartókon. Ezen az Eleven Tavaszon is folytatódik a Bartók Béla Boulevard Egyesület 1 művész 1 porta kezdeményezése, lehetőséget biztosítva pályakezdő és már pályán lévő művészek és alkotásaik bemutatására.

Mindenkit szeretettel várnak a Bartók Béla Boulevardon!

Részletes programok itt.

Jáki Mónikával, a Bartók Béla Boulevard alelnökével és utcamenedzserével Kalmár András beszélgetett.

Hieronymus Bosch híres festménye ihlette a zeneszerző többcsatornás hangművét, amelyben a mai társadalmi helyzetet vizsgálja, egy hangzáslabirintuson át vezetve a hallgatót az emberi sorsok útvesztőjében. Wishart különösen az emberi hang elektroakusztikus kompozícióban betöltött szerepét kutatja. Korábbi műveiben nyelvek szótagjaival, majd mondatok zeneiségével kísérletezett, ebben a műben pedig a történetek szintjéig tágítja az időskálát. Bosch festményének bizarr emberi tevékenységei párhuzamba állíthatók a jelen világ abszurditásával, az ebből fakadó szorongás ihlette az alkotást. A képet időalapú zenévé transzformálva Wishart egy olyan hangzáslabirintust hozott létre, ahol a hallgató egyik jelenetből a másikba lép, majd visszatérve azok folyamatosan változnak – ez az a metamorfózis, amely narratív szintre emelkedik. A mű sötét humorral átszőtt reflexió az emberi társadalmakról, amely énekesek, színészek és politikusok hangját is felhasználja.

Szigetvári Andreával, a Zeneakadémia docensével, elektroakusztikus zeneszerzővel Kalmár András beszélgetett.

Dubóczky Gergellyel, a zenekar művészeti vezetőjével és az est karmesterével Kalmár András beszélgetett.
 

Május 10-ig látható a tavaly végzett MMA ösztöndíjasok Pesti Vigadóban rendezett kiállításán, az Essentia Artison Félegyházi Zsuzsanna munkája, a négy részből álló Csodakönyv, ahol Visegrád épített környezeti és természeti öröksége, a tatárjárástól a mohácsi vészig húzódó korszak elevenedik meg, elsősorban a királynék szemszögéből. Bámulatos női alakok, és bölcs férfiak jelenek meg a sokszorosításra nem kerülő egyedi iparművészeti alkotás lapjain.

Félegyházi Zsuzsannával Kalmár András beszélgetett.

Véget ér a Pesti Vigadóban az az összművészeti rendezvénysorozat, amelynek során a '24-ben végzett MMA ösztöndíjasok munkáit csodálhatjuk meg. A nap egyik fénypontja Boros Misi 20:50-kor, a Vigadó dísztermében kezdődő koncertje. A Junior Prima-díjas huszonkét esztendős zongoraművész Bartók Béla opus 14-es Szvitje mellett előadja Felix Mendelssohn Bartholdy Variations serieuses (op. 54) és Johannes Brahms Hét fantázia (op. 116) című művét, de egy meglepetésdarabot is tartogat a közönség számára.

Mestereiről, Daniel Barenboimról és Sir Schiff Andrásról, a Bösendorfer – Steinway ellentétről, valamint egy műsor összeállításának titkairól is mesélt a zongoraművész Kalmár Andrásnak.

Bartók nem adja könnyen magát – vallja Sárik Péter, Erkel Ferenc-díjas magyar zongorista, zeneszerző. A Vigadó jazz klubjában debütáló triója új taggal is büszkélkedhet: Péter Tamás basszusgitáron (!) kíséri majd a Sárik Péterből és Gálfi Attilából álló zenekart.

A Sárik Péter Trió 2018-ban jelentette meg az első Bartók-feldolgozásokat tartalmazó lemezét, azóta a világ 15 országában játszották a műsort, óriási sikereket aratva Finnországtól Kazahsztánon át egészen Kínáig. A CD 2020-ban Fonogram-díjat kapott „Az év jazz albumaként”, a 2022-ben megjelent koncertváltozat pedig 2023-ban volt jelölt ugyanerre az elismerésre. Szintén 2023-ban jelent meg az X2 Bartók album, mely az első lemezhez hasonlóan zongoraművek és kórusművek jazzes feldolgozásait tartalmazza.  

Sárik Péterrel Kalmár András beszélgetett.

A budapesti székhelyű Eidolon Center pályázatot hirdet privátfotókkal kapcsolatos művek, esszék, filmek, regények, vagy kiállítások megvalósítására – augusztus 30-ig várják az angol nyelvű pályázatokat. Szilágyi Róza Tekla, az Eidolon Központ igazgatója mesélt a részletekről Kalmár Andrásnak.

A Mindenek újulnak című eseményen ott lesz a világhírű Cantemus gyermekkórus Szabó Dénes vezetésével, valamint Szabó Dániel cimbalomművész. Berecz András is készül, a tőle megszokott vidám népdalokkal és furfangos mesékkel. A nap amúgy is különleges, hiszen XII. alkalommal válik „Nyitott Házzá” a Pesti Vigadó impozáns épülete, művészeti mulatsággal, és rengeteg programmal várják a művészetekre nyitott érdeklődőket és a családokat.

Berecz András Kalmár Andrásnak mesélt a részletekről.

A Budapesti bemutatóra május 1-én kerül sor a Nemzeti Táncszínházban, de Juronicsot az Év legjobb alkotója díjjal is kitüntette a Magyar Táncművészek szövetsége a Fekete hattyú c. darabjáért, erről is szó esett az interjúban. A beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Azonban van egy ikerpár, akik Harmonia Caelestis néven barokk zenekart alapítottak – Tóth Vajna Gergely és Zsombor – a zenekaruk pedig  különleges Händel-koncertet ad május 20-án, a Zeneakadémián, Subedi Anna koloratúrszoprán, a KvintEsszencia Mesteriskola hallgatója és Krajnyák Dalma mezzoszprán közreműködésével. 

A koncert kulisszatitkairól Subedi Anna és Tóth-Vajna Zsombor mesélt Kalmár Andrásnak.

László Dániel Kalmár Andrásnak mesélt a mű keletkezésének körülményeiről.

Kovács Gerzson Péterrel, az előadás koreográfusával Kalmár András beszélgetett.

Horváth Péterrel, az egyesület egyik alapítójával Kalmár András beszélgetett. 

A napjainkban egyre népszerűbbé váló mesetudomány már régóta tudja, hogy a népmese sohasem volt kizárólag gyerekműfaj: a mesemondó történetei a közösség minden tagjához szóltak. Szóltak mesék a házasság kihívásairól épp úgy, mint az öregedéstől vagy a haláltól való félelemről, és ezen mesék többsége bizony sohasem volt gyerekfülnek való. A pajzán mesék féktelen humorral, csavaros történetszövéssel beszélnek férfi és nő örök harcáról, a házasság és párkapcsolat örömeiről és nehézségeiről. A Budapest Bábszínház Kár, hogy anyádat nem hoztuk el... című felnőtteknek szóló fergeteges előadása a szórakoztatás mellett mély népi bölcsességet is hordoz: a történetek megmutatják, hogy problémáinkkal nem vagyunk egyedül – sőt, tulajdonképpen segítenek élni.

A darab rendezőjével Gardenö Klaudiával Kalmár András beszélgetett.

A budai Margit-negyed egyik legkülönlegesebb kulturális helyszíne, a DANTE Közösségi Alkotótér egyéves fennállását ünnepli – egy egész héten át tartó összművészeti fesztivállal 2025. április 26. és május 3. között.

A DANTE Első Születésnapi Fesztiválja nemcsak koncerteket, színházi előadásokat és irodalmi programokat kínál, hanem közösségi események és rendhagyó találkozások sorát is, olyan művészek részvételével, mint Jordán Tamás, Göttinger Pál, Beck Zoltán vagy épp Székely Csaba. A fellépők és szervezők mind a DANTE körül létrejött közösség aktív tagjai, és erre az alkalomra különleges, máshol nem elérhető programokkal készülnek.

Jászberényi Gáborral, a Dante egyik alapítójával Kalmár András beszélgetett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2025 április 9-én:

A részletes program itt olvasható.

2025. május 23-án eddigi legnagyobb találkozásukra készülnek közönségünkkel: tizenegyezred-magukkal születésnapi bulit tartanak a Papp László Budapest Sportarénában! Az egész estés esemény koncert, buli, költészet, rock, jazz, klasszikus zene és népdal, film és színház, emlékezés és jövőbe pillantás – ahol az Örkény teljes társulata színpadra lép - és csak egyszer látható, nincs ismétlés, legfeljebb talán húsz év múlva.

A koncert kulisszatitkairól Mácsai Pál mesélt Kalmár Andrásnak.

Az darabról Tóth Péter zeneszerző mesélt Kalmár Andrásnak.

Az önéletrajzi ihletésű darabban, a fő- és egyben egyetlen szereplő személyes történetei és tapasztalatai mellett vendégszövegek is megjelennek. A fő kérdéskörök az anya-gyerek viszony, a személyesség felvállalása, az önreflexió, az egyén és a közösség kapcsolata és az új minták megteremtésének lehetőségei.

Az előadás célja elsősorban a személyes történeten keresztül a társadalmi traumák, szerepek, történelmi események egyéni életutakban történő felmutatása, amelyek – az alkotók szándéka szerint - kitágulnak egyetemes jelenségekké, történetekké.

Interjúk, családi dokumentumok, hanganyagok és videófelvételek, illetve szépirodalmi vendégszövegek (pl. József Attila, Borges, Biblia) és szakszövegek (pl. történelmi, társadalmi, gazdasági adatok) felhasználásával született meg az előadás szövegkönyve. 

További előadások:

Április 16. és április 17. – 19:00 - Kiscelli Múzeum. Az előadások után a közönséggel Dr. Preisz Éva Eszter pszichiáter, traumakutató beszélget.

Garai Judit dramaturggal Kalmár András beszélgetett.

D. Nagy Andrással Kalmár András beszélgetett.

A produkció a klasszikus zene és színház ötvözése tánccal és árnyjátékkal. Haydn kompozíciói, J. Dunstable, J. S. Bach, Kondor Ádám, P. Boulez zeneművei mellett részletek hangzanak el Esterházy Péter 33 változat Haydn koponyára című drámájából, Tóth Kinga All Machine című versciklusából, valamint az előadás alkotóinak saját szövegeiből.

A Metrum Ensemble művészeti vezetőjével, Rozmán Lajossal Kalmár András beszélgetett.

Már csak egy hónapig, április 30-ig látogatható a Pesti Vigadóban az elmúlt időszak talán legizgalmasabb tárlata, Újvárossy László munkáiból. A Radnótitól kölcsönzött cím nem véletlen: a művész eredetileg a tavalyi kettős emlékévre tervezte a tárlatot, de végül Ujvárossy 70. születésnapjának tiszteletére nyílt meg a kiállítás az MMA képzőművészeti tagozatának szervezésében.

 Sturcz János kurátor szerint Ujvárossy nem törekszik öröklétű műtárgyak létrehozására, művészete elsősorban konceptuális: számára elsődleges az őt foglalkoztató személyes politikai, filozófiai kérdések felvetése. Az éppen adott grafika, fotó, installáció, talált tárgy kiválasztását a hangulat szabja meg. Bár tárgyakat alkot, melyek olykor szándékosan vázlatosak, de ebből következően egyben frissek, nyitottak, frappánsak, leginkább a dadaizmus és az expresszionizmus hagyományát viszik tovább. Mély életfilozófiákat tartalmazó bölcs gondolatokat hordoznak, és kivételesen őszinték is.

A Ujvárossy Lászlóval Kalmár András beszélgetett 

Havonta egy alkalommal B. Tóth László vendégül látja a magyar előadóművészet egy meghatározó alakját a Terézvárosban. Az április 3-i beszélgetés vendége nem más, mint Gergely Róbert színész, aki a nagy erotikus film, az Emmanuelle  betétdalával szerzett országos ismertséget. Vele beszéli meg az azóta történteket a Poptarisznya legendás műsorvezetője. 
B. Tóth László Kalmár Andrásnak mesélt a műsor kulisszatitkairól.https://tenger.media/2025/03/29/eotvos10-b-toth-laszlo-podcast

Csuzi Mártonnal Kalmár András beszélgetett.

Ibsen klasszikusa márciusban debütált a Budapest Bábszínházban, Szikszai Rémusz rendezésében, Hoffer Károly bábtervező zseniális munkáival. A skandináv népmesék ihlette szabálytalan fantasyban különös szarvasok is felbukkannak, Peer pedig hol bábként, hol élő szereplőként jelenik meg. Az előadás során a végtelen fantáziával megáldott-megvert fiatalember szerepből szerepbe ugrálva, virtuális világokon átrohanva menekül az élete elől, a képzelet és valóság folyamatosan egymásba játszó bábszínházi labirintusában.

A Hoffer Károllyal Kalmár András beszélgetett.

A közelmúltban mutatták be a Kolibri Színházban az Igen, igen, igen! című előadást, amely egyedülálló formában dolgozza fel az intim kapcsolatok érzékeny kérdéseit. A sok szempontból szabálytalan produkció részben vallomás, részben dokumentumfilm, részben nyílt beszélgetés, mely a vágy, a beleegyezés és az elutasítás kérdéskörét vizsgálja a #metoo és a #timesup mozgalmak árnyékában. Az előadás különlegessége, hogy egyetlen színész, Grisnik Petra jeleníti meg ezt a sokrétegű témát, egyedi módon bevonva a nézőket is.

Sokszor képtelenek vagyunk nemet mondani, mivel félünk a következményektől vagy attól, hogy megbántunk valakit. Tinédzserkorban ezek a helyzetek meghatározók lehetnek. Az előadás olyan döntésekre világít rá, mint hogy elmegyünk-e egy buliba, hagyjuk-e magunkat megölelni, vagy belépünk-e egy szobába, ahol kettesben maradunk valakivel. A darab arra ösztönöz, hogy a fiatalok felismerjék saját érzéseiket és döntéseik súlyát.

A formabontó produkció célja, hogy gondolkodásra és párbeszédre ösztönözze a nézőket, az alkotók célja olyan színházi élmény nyújtani, amely során a történetmesélés és a közös gondolkodás erejével dolgoznak. Az előadás nem klasszikus színházi nevelési program, de nem is hagyományos színpadi előadás: a kettő határán van. Mivel az alkotók hisznek abban, hogy mindenről lehet beszélni, valamint, hogy a kellő szakmai körültekintéssel megvalósított, kortárs nyelvezettel és közvetlen hangnemmel rendelkező színházi előadások erősen hatnak a fiatalokra, fontosnak tartják, hogy a döntés felvállalásának nehézségéről készítsenek ifjúsági előadást.

Az Igen, igen, igen! egyetlen szereplője, Grisnik Petra, a nézőket végigvezeti az intimitás és a biztonság kérdésein. Az előadás szerkezete szokatlan: tinédzserekkel készült interjúkkal tagolt, valamint interaktív játékelemeket is tartalmaz, ezért nem pusztán egy előadás, hanem valós idejű találkozás.

Az Igen, igen, igen! a nemzetközi sikert elért Yes Yes Yes új-zélandi darab magyar adaptációja. Eleanor Bishop és Karin McCracken szövege alapján, Rupp Anikó fordítását felhasználva az előadást Vidovszky György rendezte. Az előadás részét képező videóinterjúkat Zurbó Dorottya készítette.  A zeneszerző Monori András, a technikai és szcenikai tervező Farkas István. A produkciós koordinátor Gyevi-Bíró Eszter, a pedagógiai tanácsadó Eck Attila.  

Cseh Andrással, a zenekar frontemberével Kalmár András beszélgetett.

Bognár Tamással, a BMC records labelmenedzserével Kalmár András beszélgetett.

A Konzi, azaz hivatalos nevén a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium hagyományosan minden évben megtartja újzenei koncertjét, ahol a diákok és tanáraik rendkívül izgalmas, a klasszikustól nagyon eltérő úgynevezett újzenei műveket adnak elő. A koncerteknek a Magyar Zene Háza ad otthont, és az előadásokból nem hiányzik az összművészetiség és a nemzetköziség sem – ezúttal a MOME, a kisképző diákjai valamint a világ minden tájáról érkező fiatal zeneszerzők is közreműködnek az egyik produkcióban.

A részletekről a konzi ütős tanára, Holló Aurél mesélt Kalmár Andrásnak a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2025. március 19-én:

A Nárcisz és Ekhó mitológiai történetét is megidéző darab nézői a nárcisztikus személyiség felszínes ragyogásán túl az önimádat és önhittség álarca mögé tekinthetnek. Feltárul az emberi lélek mélyén rejtőző labirintus. Vajon mi rejlik a gondosan felépített külső mögött? Egy sérült énkép? Egy elveszett gyermek? Vagy talán mindez együtt?

Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ a Nárcisz című táncművészeti monodráma, amely a tarot kártya archetípusait felhasználva mutatja be, hogyan emésztheti fel a nárcizmus az emberi kapcsolatokat, és milyen módon kereshetnek kiutat ebből a csapdából azok, akik benne rekedtek. Ha létezik egyáltalán kiút ebből az útvesztőből.

Simon Istvánnal Kalmár András beszélgetett.

A fiatal filmrendező Curtiz c. munkája nemzetközi elismerésekben részesült, a Netflixen is találkozhattunk vele. Tamás producerként számos mozgókép születésénél bábáskodhatott, de az MMA ösztöndíjának köszönhetően, a nagy álom, a DVNA c. minisorozat előkészületeit is megörökíthette.

A sorozat előzetese már 2016-ban megjelent a rendező MOME-s diplomamunkájaként, de a sorozat forgatása még várat magára. Hogy meddig? Többek közt erről is mesélt Topolánszky Tamás Yvan Kalmár Andrásnak.

Schrammel Imrével Kalmár András beszélgetett. 

Dévity Zoltánnal Kalmár András beszélgetett.

Tóth Györgyöt az aktfotói tették híressé, Emese című fényképe 2007 őszén a Kieselbach Galéria és Aukciósház árverésén 1,8 millió forintért kelt el, kortárs magyar fényképért addig még sohasem fizettek ennyit. A művész a mai napig aktív, számtalan albumot kitevő fotót őriz otthonában, amelyek reményei szerint hamarosan a nagyközönség elé kerülhetnek. 

Tóth Györggyel Kalmár András beszélgetett.

Az Irie Maffia szupergroup Magyarország legszínesebb egyéniségeiből tevődik össze. A frontemberek között megtaláljuk a ghánai származású Senát, aki a pápa látogatására rendezett előadásban Máriát személyesítette meg, de szerepelt az István a király rockopera felújított változatában, és duetteket énekelt Presser Gábor telt házas Aréna koncertjén. Columbo érces hangja a Brains zenekarból is ismerős lehet, MC Busa a Zuboly zenekarral, a karibi származású MC Kemon pedig a Random Trip formációval külön-külön is bejárták hazánk szinte összes színpadát.

Az együttes különlegessége az zenei sokszínűségükben rejlik, számos rádióslágerrel a hátuk mögött, bármilyen környezetben, a közönség életkorától függetlenül képesek hatalmas hangulatú koncertet adni. A fesztiválok nagyszínpadjaitól kezdve a kisebb klubokig mindenhol megfordulnak, igazi karibi hangulatot varázsolva a színpadra.

Ősztől stúdióba vonultak, és a jubileum jegyében számos új dallal is készülnek. Az év csúcspontja 2025. március 15-én, az MVM Dome-ban lesz, ahol nem is egy koncerttel, hanem sokkal inkább egy zenés-színházi előadáshoz hasonló show-val idézik meg az elmúlt 20 évük történéseit.

Az este különleges vendége a Pannonia Allstars Ska Orchestra.

Kiss Márton a hazai élet egyik legsokoldalúbb alakja, játszik, ír rendez. A 2019 decemberében bemutatott A méhek istene c. darabja, amelyet rendezőként és szerzőként is jegyez, azóta is nagy sikerrel megy a Kolibri színpadán. A történet középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya. Az előadás célközönsége alapvetően a 13-18 éves korosztály, de rajtuk keresztül közvetve megszólítják a tizenéveseket tanító pedagógusok és a szülők generációját is. Mindezt játékosan, humorosan, de komolyan véve a témát, a történetet, és a történelmet. 

Kiss Mártonnal Kalmár András beszélgetett.

Pulcinella, akit Stravinsky húzott elő a Commedia dell 'arte vásári komédiáiból, és Liliom, a körhintás, akit Molnár Ferenc egészen a Broadwayig repített – mindketten a női szívek fókuszában vannak, és bár más tanulságokkal szolgál történetük, mégis számos közös vonás fedezhető fel bennük. Talán nem véletlen, hogy mindkét előadást a Feledi Projekt jegyzi, mindkét történetet a kortárs tánc nyelvén fogalmazta újra Feledi János.

Az előadások műhelytitkairól Kalmár Andrásnak mesélt a rendező-koreográfus.

A programok hátteréről, és a teljes márciusi kínálatról Szebeni Dóra, az Eötvös10 vezérigazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.

Kéringer Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

Juhász Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Az Alba Régia Szimfonikus Zenekar (ARSO) és az Artisjus hívta életre azt az izgalmas és hiánypótló sorozatot, amelynek keretében mai zeneszerzők mesélnek munkájukról, inspirációikról, sőt néha még magánéletükről is. Az esteken természetesen a művek is megszólalnak és a közönség, de még a zenekar is felteheti kérdáseit. A következő alkalom március 14-én, Székesfehérváron az ARSO székházában lesz, valamint március 26-án, a Zeneakadémián.

Az állandó beszélgetőtárssal, műsorvezetővel, az ARSO kortárs művbészeti vezetőjével, Dobri Dániel zeneszerzővel Kalmár András beszélgetett. 

A részletekről Nagy Zsombor, a Pesti Vigadó ügyvezető igazgatója és Megyesi Balázs, az intézmény kommunikációs munkatársa mesélt Kalmár Andrásnak.

A Tempotent órákkal elsősorban a közösségi médiában találkozhat az ember, megannyi videós tartalom szól a magyar fejlesztésű és formatervezésű óra előnyeiről. Nem véletlenül: a márka megállja a helyét az gigacégek termékeivel szemben is. A verseny azonban egyre élesedik, egyre nagyobb az igény az olyan órák iránt, amelyek nem csak a szokásos egészségügyi szenzorokkal rendelkeznek, de szórakoztatóelektronikai eszközként is funkcionálnak, nemcsak zenék, de videók lejátszására, különböző játékok és alkalmazások futtatására is képesek.

Az okosóra piac kihívásairól, a magyar fejlesztés előnyeiről. és jövőről is mesélt Katics Péter alapító Kalmár Andrásnak.

Az előadásról Szikszai Rémusz rendező mesélt Kalmár Andrásnak.

Akit bővebben érdekel a téma, azt részt vehet Ungváry Krisztián A kitörés története c. előadásán amely február 2-án kerül megrendezésre az FMH-ban. További információk és jegyvásárlás itt.

A Kolibri Színház idén a Tekergő, a Bogyó és Babóca és a Locspocs és a sárkánylány című előadásokat kínálja a gyerekeknek a fesztivál keretében, a Kolibri Fészek játszóhelyen. Ruszina Szabolccsal, a Kolibri művészével beszélgettünk a legkisebbeknek szóló színház fontosságáról, a színészek felelősségéről, a gyerekek folyamatosan változó fókuszáról és a mesék mindenhatóságáról. A beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A kiállítást 887 grafikus 2047 plakátjából válogatta az előzsűri. A nemzetközi szekcióban 259 külföldi alkotó műve látható, összesen 62 országból, Tokióból, Argentínából, Indiából, Kínából, Mexikóból, Iránból épp úgy sok alkotás érkezett, mint Lengyelországból vagy az Egyesült Államokból.

Tóth Tamás grafikusművésszel, a Magyar Plakát Társaság alelnökével Kalmár András beszélgetett.

A pályaművek online is megtekinthetőek.

A HANEM zenekar 2011-ben alakult, egy negyvenedik születésnap alkalmából. Az alkalmi fellépésből pillanatok alatt azóta is változatlan összetételű, összecsiszolódott társaság lett. Repertoárjukon magyar és külföldi dalok szerepelnek a kupléktól, sanzonoktól, operarészletektől a magyar, cigány és jiddis folklóron át a mainstream popig, az undergroundig és az indusztriálig. Ez a műfaji sokféleség az oka, hogy az egyszerűség kedvéért „kabarézenekarnak” nevezik magukat. Bátran, de sosem tiszteletlenül élnek a stílusparódia eszközével, koncertjeikbe színházi elemeket építenek be. A dalok átírásához, áthangszereléséhez olyan írók, költők és zenészek vannak segítségükre, mint Parti Nagy Lajos, Kákonyi Árpád, Máthé Zsolt, Szlukovényi Katalin vagy Bán Zsófia. Dalaik többnyire a magyar társadalomra és a közéletre reflektálnak. Szókimondóak, keményen nőiesek.
A zenekar tagjai:
Bíró Kriszta – ének, vokál, ütőhangszerek, Murányi Márta – tangóharmonika, ütőhangszerek, ének, vokál, Nádori Lídia – zongora, ének, vokál, Rick Zsófi – ének, vokál, hegedű, Sváb Ági – vokál, nagybőgő.

Az esemény kulisszatitkairól, valamint a dokumentum- és táncfilmklubról Artner Sisso mesélt Kalmár Andrásnak.  

A kiállítás kurátorával, Dénes Eszter építésszel Kalmár András beszélgetett.

Az előadás producerével, Stromajer Andreával Kalmár András beszélgetett.

A Sánta Gergő rendezésében színre kerülő Népek tengere című előadás létrehozásában olyan elismert alkotókkal dolgoznak majd együtt a nagyváradi művészek, mint Nyitrai Tamás a Magyar Állami Népi Együttes prímása, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, Appelshoffer János, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Táncművészeti Egyetem művésztanára, Rémi Tünde Harangozó Gyula-díjas szólótáncos, Sánta-Biró Anna, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckari tagja, illetve Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili táncművész-koreográfusok, a Fölszállott a Páva című tehetségkutató nyertes előadói.

Az előadás kulisszatitkairól Sánta Gergő mesélt Kalmár Andrásnak.

A különféle nemzetiségű fiatalok vonósnégyesének műsora Hildegard von Bingen látomásos énekeitől Johann Sebastian Bach sűrű szövésű darabjain és Arvo Pärt meditatív alkotásain át Steve Reich hipnotikus ritmusaiig ível. A kompozíciókhoz gondosan megtervezett fényjáték társul, amely már-már spirituális tudatállapotba ragad magával.

A MERITA nevű hároméves projekttel, 12 ország együttműködésében új, izgalmas fejezet kezdődött az európai kamarazene világában. A program során 38 vonósnégyes mutatkozik be különleges koncerthelyszíneken a résztvevő országokban. A következő hazai koncert szintén a BMC-ben valósul meg, április 7-én a csak hölgyekből álló Cuarteto Matrice mutatkozik be, hasonlóan izgalmas programmal, mint a Protean.

A MERITA magyarországi partnere a Cadenza Művészeti Ügynökség, melynek alapítója, Pista Eszter mesélt a koncertek részleteiről Kalmár Andrásnak.

Az avantgard zenei gyökerű rendezvénysorozat idén is izgalmas programokkal készült: nemzetközi és hazai művészek előadásai, interaktív foglalkozások, társművészeti kísérletezések és kiállítások sokasága kelti életre a fesztivál „Polychrome” kiadását – az elnevezés az eltérő művészi világok színgazdagságára utal.

A részletekről az egyik alapító és kurátor, Gryllus Samu mesélt Kalmár Andrásnak.

A beszélgetés során az énekesnő a szólista lét és a karéneklés közötti ellentmondásokról is mesélt, valamint elárulta, hogy a kamaraműfaj áll legközelebb a szívéhez, legyen szó akár kortárs, akár régizenei produkciókról. Bevezetett minket a világhírű Vox Luminis együttesnél végzett munkájának kulisszatitkaiba, és a Collegium Vocale Gent produkcióiba is betekintést nyújtott.

Természetesen szó esett a Hanem zenekarról is, amelynek egyik dalát elő is adta, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A programmenedzser maga is operaénekesként kezdte a karrierjét, de énekművészi pályafutása után a koncertszervezésben találta meg a hivatását, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ma már nem lehetne meg a szakértelme nélkül. A 2021-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült szakember az élményekről és a kihívásokról mesélt Kalmár Andrásnak.

Kórustagként is jól működhet egy szólista? Milyen hatással van a kortárs zene a klasszikusokra? Hogyan érvényesül jobban egy kórus, zenekarral, vagy anélkül? Helyettesíthetők-e a gyerekszólamok? Ezekről, és hasonló kérdésekről mesélt Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar vezetője Kalmár Andrásnak.

A sportolót egy művészbarátja csábította el az első komolyzenei koncertjére, aztán annyira magával ragadta a műfaj, hogy amikor műszaki munkatársat kerestek a Filharmonikusok, Ottó csatlakozott a MÜPA rezidens zenekarához. A turnék során megtapasztalt kalandokról, a kihívásokról, a koncerttermek adottságairól és Majkáról is szó esett az interjúban, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A SlowXmas mozgalom részeként a Bartók Béla úti üzletek, kávézók, éttermek és galériák lassan, tudatosan és közösségben szeretnék megélni ezt a különleges időszakot, nem titkolt céljuk, hogy az adventi időszak a segítségről, és az összetartozásról is szóljon. Ezért közösen készített finomságaikkal és teakihívással segítik az Utcáról Lakásba Egyesületet, és Adománytaxi gyűjtőpontok is várták a gyerekeknek szánt csomagokat, de megrendezésre került a népszerű Makers Market is. Természetesen tartalmas szórakozásra és a környék történetének megismerésére is van lehetőség: a Gellért tértől a Feneketlen-tóig tartó kulturális városnegyed vezetett sétákkal, kirakatversennyel, koncertekkel, ünnepi kedvezményekkel és természetesen felejthetetlen karácsonyi hangulattal várja a környékbelieket és az arrajárókat. A részletes programokról a facebook.com/BartokBelaBoulevard oldalon tájékozódhatunk.

Tompa Ildikóval, a Bartók Béla Boulevard kulturális menedezserével Kalmár András beszélgetett.

Utcaszak

Ránki Fülöp zongoraművésszel Kalmár András beszélgetett.

Negyvennyolc éve nyílt meg az első Esztergomi Fotográfiai Biennálé kiállítása, amely azóta is egyedülálló módon a kísérleti és kreatív fotográfusok állandó fóruma. Az idei pályázati kiállítás témája és hívószava a KERT/ész volt, utalva az idén 130 éve született André Kertészre is.

A páratlan fotóanyag most a Pesti Vigadóban látható, egészen február 19-ig.

A Zsűri elnökével, Korniss Péterrel, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett fotográfussal Kalmár András beszélgetett.

A Vadásztársaság címet viselő tárlat nem csak az idén 60. születésnapját ünneplő Vadász Bence, de édesapja, az idén elhunyt legendás Vadász György, valamint a dédapa, az 1900-ban született Vadász Mihály munkáit is be mutatja. A ma már négygenerációs építészcsalád olyan emblematikus alkotásokat, középületek és lakóházakat hozott létre, amelyek mára már meghatározó elemei városképünknek. A kiállítás kurátora Dénes Eszter, aki maga is építész, és főkurátorként jegyezte az idei Építészeti Nemzeti Szalont a Műcsarnokban. A kiállítást egyedi tárlatvezetések, kerekasztal-beszélgetések és egyéni rendezvények kísérik.  

Vadász Bencével Kalmár András beszélgetett.

A kulisszatitkokról Kalmár Andrással beszélgetett az énekesnő, a játék részletei itt érhetők el.

Az elmúlt tíz évben keletkezett versek az anya elvesztéséről és az azt követő gyászról, külső és belső utazásokról, járványról és háborúról, kertről és erdőről, állatokról és növényekről, tengerről és hegyekről, a hazáról és az otthonról, a bolygó kríziséről és a méhek szeretetéről, Isten és ember viszonyáról, de különösen a külső és belső ugar feltöréséről, megműveléséről és az állandó változásról szólnak. A kötetről Kalmár András beszélgetett a koltővel.

Budapest egyik legkedvesebb adventi vására reggel 10 órától este 10-ig kínál passzív és aktív szórakozást kicsiknek nagyoknak egyaránt. A Pici szív zenekarral, Grecsó Krisztián és a Csík Zenekar három tagjának koncertjével indul a nap, aztán 11-től Tudja a manó címmel láthatjuk Kovács Judit bábelőadását. A déli harangszó már a Pesterzsébeti Művészeti Stúdió Hip-Hop Mikulásainak bemutatóját és tánctanításának kezdetét jelzi, 3-tól pedig a Taurin Cirkusz tűzzsonglőrivel melegíthetjük fel elgémberedett tagjainkat. 16.00-től Swim Swim Naked koncerten örömködhetünk, 17.00-tól Torres Daninak csápolhatunk, 19.00-tól pedig Farkas Gábor Gábriel és Koós Réka „Fehér karácsony” című koncertjén adhatjuk át magunkat a karácsony szellemének.  

A részletekről Fülöp-Lehoczky Rella mesélt Kalmár Andrásnak 2024. december 4-én.

Julian Gough nagysikerű mesekönyvét alkalmazta színpadra a Kolibri két kiváló művésze, kicsit magukra szabva a történetet, amelyben a nagyszülők egy bábelőadásra készülnek az unokák számára. A fergeteges játékhoz Darvas Benedek komponált zenét, a darab igazi élmény a 4-7 éveseknek, akár ismerik a könyvet, akár nem. Legközelebb január 23-24-25-én játsszák az előadást a Kolibri Színházban.

Szívós Károllyal, a darab rendezőjével és egyik főszereplőjével Kalmár András beszélgetett. 

A klarinétművésszel Kalmár András beszélgetett.

Az rendezvény csúcspontjaként december 3-án, 18 órakor adják át az Arany Rajzszög díjakat, amely a legkomolyabb hazai szakmai elismerés. A kiállításon több mint ezer pályamunka közül kiválasztott közel 400 tabló kerül bemutatásra, ami igazán impozáns látványt nyújt, és kiemelkedőnek számít a tervezőgrafikai tárlatok világában.

Ács Norbert a diploma megszerzése óta a Budapest Bábszínház művésze, jelenleg a kicsiknek szóló Kuflikban, a kamaszokat lázba hozó Krabatban és a felnőtteknek szóló, kortárs írók műveiből összeállított Dekameron 2023-ban is láthatjuk, emellett az SZFE tanára, DLA fokozatot szerzett színháztudományból. A műfaj rejtelmeiről Kalmár Andrásnak mesélt a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2024. november 20-án:

A MOL – Új Európa Alapítvány támogatásával megvalósult projekt voltaképp egy minicirkusz, ahol egy két napos intenzív képzés után bemutatják különleges produkcióikat a gyerekek.

Az Alapítvány két éve indította el Mini Cirkusz programját, melyet szociális intézményekben, gyermekotthonokban élő 6-15 éves fiatalok részére dolgozott ki. A speciális, interaktív foglalkozás célja a közös játékélmény és a közös alkotás örömének megélésén túl a gyermekek mentális támogatása, együttműködési készségük fejlesztése, az elfogadás és a tolerancia érzésének erősítése. A mostani, öt állomásból álló sorozat létrejöttét a MOL – Új Európa Alapítvány támogatta.

A kétnapos program során a gyerekek a bohócdoktorokkal együtt egy csodálatos cirkuszi világ részeseivé válnak. Megismerkednek klasszikus cirkuszi számokkal, zsonglőr- és bűvésztrükkökkel, egyéni és csoportos számokat tanulnak be. A foglalkozások a figyelemre és aszociális interakciókra fókuszálnak, a közös játék során a gyerekek gondtalan, örömteli pillanatokat élhetnek át. A második napon az elkészült előadást bemutatják a többi gyermeknek, nevelőnek, hozzátartozónak. A produkció sikere, a taps, erősíti önbizalmukat, sikerélményt ad, ami hosszútávon is megmarad és motiválja őket. 

A program elindítójával, Csatári Évával Kalmár András beszélgetett.

A darab rendezőjével, Feuer Yvette-tel Kalmár András beszélgetett.

A jubileumi rendezvényre 209 filmet neveztek a világ 38 országából, számos külföldi és hazai alkotó, valamint elismert magyar színészek – többek közt Kecskés Karina és Mucsi Zoltán – is részt vesznek a filmekhez kapcsolódó beszélgetéseken, sőt a Nézőművészeti Kft. Kalap c. előadását is láthatjuk 27-én.

Az fesztivál alapítójával, Fábián Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Csalog Gáborral Kalmár András beszélgetett.

A rajz alapvető készségünk, gyerekként mindenki rajzol, sőt, örömmel rajzol. Aztán valahogy elfelejtjük ezt a primer örömforrást, pedig a rajzolás az önkifejezés egyik legalapvetőbb művészi formája, ahol nagyon egyszerű eszközök segítségével juthatunk kreatív élményekhez. Van azonban aki nem felejt, és a technikai mesterfogásokon túl megtanul érzésekről és érzetekről mesélni a rajzok segítségével, amelyek ettől titokzatos hatalommal ruházódnak fel. Fischer Balázs ilyen művész, erről magunk is megbizonyosodhatunk Rajzás 2.0 c. tárlatán, ahol portrék, műtermen belül és kívüli készült képek egyaránt megtalálhatóak.

Fischer Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

A koncepcióról és a feladat kihívásairól Pataki Vukov Ágnes fotóművésszel és Brezina Kinga civil kurátorral beszélgetett Kalmár András.

A rövid próbaüzem után első évadába lépő közösségi tér elsősorban színház, és többek közt az alapítók, Jászberényi Gábor és Gulyás Hermann Sándor darabjait játssza. De vannak itt koncertek, kiállítások, alternatív és kőszínházi darabok, de leginkább optimizmus és bátorság árad a falakból, amelyet saját kezűleg vakolt-glettelt és festett ki a Dante köré szerveződő közösség. Arról, hogy honnan fakadnak ezek az energiák Jászberényi Gábor alapító mesélt Kalmár Andrásnak, a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2024. november 6-án.

Annyi bizonyos, hogy az Anima Musicae Kamarazenekar előadásában hallhatjuk a meglepetésként megszólaló műveket, de a szólisták kilétét homály fedi. Vélhetően az ünnepeltek barátai, tanítványai és kollégái is ott lesznek a fellépők között, de többet nem árulnak el a szervezők. Egy-két részletre azért fény derült Tóth Péter zeneszerző, az MMA zeneművészeti tagozatvezetőjének interjújából, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Az ingyenes születésnapi koncertre mindenkit szeretettel várnak a szervezők, azonban a részvétel regisztrációhoz kötött. 

Az ünnepeltek:

Baráti Kristóf hegedűművész (45), Bogányi Gergely zongoraművész (50), Kovács Zoltán zeneszerző (55), Kassai István zongoraművész (65), Reményi Attila zeneszerző (65), Szecsődi Ferenc hegedűművész (70), Lantos István zongoraművész (75), Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész (75), Márkos Albert zeneszerző (80).

Gratulálunk!!!   

Lengyel Lívia egészségügyi közgazdásszal, a magazin főszerkesztőjével Kalmár András beszélgetett.

A TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány bemutatója 2024. november 8-án, pénteken, 9 órától lesz a Magyar Tudományos Akadémián, a Nagy Magánpraxisnapon.

A dietetikussal a legtöbben csak a kórházi tartózkodás idején találkoznak, pedig akár direktben is felkereshetjük a szakembert olyan problémákkal, amikkel nem kell feltétlenül orvoshoz fordulni: például ha fogyni vagy hízni szeretnénk, esetleg az aktívabban kezdünk sportolni, vagy épp regenerálódunk egy sérülés vagy betegség után.

Hogy hogyan is működik a dietetikai tanácsadás, és milyen összefüggések vannak a bélrendszer és az egyéb szerveink között, arról Fülöp Enikő, a Belvárosi Orvosi Center dietetikusa mesélt Kalmár Andrásnak.

Dobszay-Meskó Ilonával legközelebb a MÜPA színpadán találkozhatunk november 10-én, amikor a Skandináv csemegék című összeállítást vezényli. Közreműködik Szélpál Szilveszter narrátor, Szabó Marcell zongorán, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. 

Hamarosan érkezik a Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm, amely a zeneszerző 1936-os törökországi gyűjtőútját mutatja be. Ám nemcsak a Bartók kalandjait követhetjük nyomon Porogi Ádám nagyszerű alakításában, de Török Tilla népzenész és szerelme, a valóban török Erdincs is elindul az anatóliai úton, hogy ősi dallamokat gyűjtsenek. Míg Bartók közös török-magyar zenei gyökereket talál, addig a szerelmesek is elmerülnek egymás kultúrájában. A filmben nincsenek dialógok, ugyanakkor a Bartók által rögzített, eredeti dalokat hallhatjuk a szereplőktől.

A különleges mozgókép rendezője Kázsmér Kálmán, producere Farkas Csaba, aki a a film hátteréről és a forgatás titkairól Kalmár Andrásnak.

A Troubadour Books képregény-szekciójában voltaképpen irodalmi háttérre építkező képzőművészeti albumok jelennek meg. Az Állatfarm a brazil Odyr akrilfestményeivel meséli el Orwell paraboláját, Goldingnak a gyermeki kegyetlenségről szóló alapművét, a Legyek urát pedig a holland Aimée de Jongh illusztrálta lélegzetelállítóan szép színes képekkel. De megjelent egy Nick Cave album is, fekete-fehér tusrajzokkal, amely a művész életének valós, és műveinek fikciós karaktereit vegyíti, és egy Csernobilról szóló füzet is napvilágot látott, amely stílszerűen az 50-es évek grafikai eszköztárát hívja segítségül ahhoz, hogy az illusztrációkon keresztül átélhetővé váljon a rettenetes atomkatasztrófa. 

Disztópiák, totalitárius hatalmak, toxikus társadalmi berendezkedések – talán nem véletlenül választják ezeket a témákat korunk képregény-művészei. De hol vannak a hazai illusztrátorok és a magyar klasszikusok? Lesz-e valaha magyar képregény a nemzetközi felhozatalban? És mi kell ahhoz, hogy valaki állóképekké tudjon transzponálni egy irodalmi művet?

Hegedűs Márton képzőművésszel, a Troubadour Books képregény-szekciójának vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Bán István orgonaművész, a fesztivál alapítója olyan muzsikusokat lát vendégül, mint Vincent Dubois, a párizsi Notre Dame orgonistája, vagy Ruben J. Sturm, a Kölni Dóm orgonaművésze, de itt lesz Rien Donkersloot a hollandiai Amersfoortból, Bart Jakobs Brüsszelből, a Musica Vivax Wien zenekar Bécsből, de természetesen rengeteg kiváló hazai művész is fellép a fesztiválon.

A sorozatot „Reménység vasárnapján” november 17-én az egyházzenei irodalom egyik legszebb műve, Brahms Requiemje zárja.

Bán István fesztiváligazgatóval Kalmár András beszélgetett.

Egy legendás nagyapa, és még legendásabb, amerikai barátja állnak a szombathelyi Weöres Sándor Színház Pesti Vigadóbeli vendégjátékának középpontjában. Ez a barát nem más, mint Frank Sinatra. Egy életút bukdácsol, száguld, ballag végig a múlt századon. Világégések, nemzeti tragédiák és családi örömök, bánatok bomlanak ki a nagyapa - hol hihető, hol hihetetlen - történeteiből. Közelmúltunk történelme sok szempontból még érzékeny téma lehet, de a világ nagy dolgaival foglalkozni csak empátiával, megértéssel és némi humorral érdemes.

Szabó Tibor formálja meg a főhőst, Sinatra-dalokkal és más, a korszakra jellemző zenékkel kalauzolva minket végig Sinatra barátjának élettörténetén. Az előadásról, és a Weöres Sándor Színház közelgő bemutatóiról is szó esett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A családi programokon bárki ingyenesen résztvehet, de a legizgalmasabb feladatok, játékok, a 14 éven felüli korosztályt célozzák meg. Lesz szabadulószoba és filmes totó, ahol meg lehet tippelni melyik mozgóképre milyen sors várt, de ugyanígy ismerhetjük meg a disszidálást, és annak módozatait, a korszak szókincsét, de természetesen a reflektorfény elsősorban a forradalom ismert és névtelen hőseire vetül.

A rendezvény részleteiről Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója mesélt Kalmár Andrásnak. További részletek a programokról itt olvashatók.

– Mester, Ön sörivókból félisteneket kíván kreálni ezekkel a művekkel? – kérdezte Lisztet némi szarkazmussal a lipcsei kiadója, amikor a zseniális komponista elküldte neki a Tizenkét férfikar című kórusciklusát. Azzal ne törődjön, csak jelentesse meg – válaszolta Liszt, aki élete végéig sokat és szívesen komponált férfikarokat, illetve férfikart is szerepeltető szimfonikus és kamaraműveket. Stílusa erősen hatott a fiatal Bartókra, és a mai, kortárs művekben is érezhető a liszti örökség. A St.Efrem műsora az eredeti kompozíciók mellett ezeket a reflexiókat, átdolgozásokat mutatja be, nem mellőzve a zongorát, és a kortárs műveket sem. 

Bubnó Tamással, a St.Efrem Férfikar alapítójával Kalmár András beszélgetett.

Átjárók címmel a képzőművészet és a tánc párhuzamosságait kutató performansz- és beszélgetés-sorozat indul a Nemzeti Táncszínházban, amelynek első vendégei Bukta Imre Kossuth-díjas festőművész és a GODOT Galéria vezetője, Kozák Gábor lesznek. A hívószó a hétköznapi mágia lesz, amelyre Igor Stravinsky Tavaszi Áldozatát és a Bukta-festmények karaktereit hozza válaszul az előadás, sok humorral fűszerezve.

A házigazdával, Gergye Krisztián táncművésszel Kalmár András beszélgetett.

A Juhfark és a Somló speciális páros. A Somló egyedülálló, vulkanikus karakterét a Juhfark tudja legszebben közvetíteni, és fordítva: a Juhfarkra jellemző fajtajegyek a Somlón mutatkoznak meg a legtökéletesebben. Az eredmény komplex, ásványos ízvilágú, utánozhatatlan bor.

A hegy borászai minden évben összegyűlnek, hogy a Juhfark reprezentatív kóstolóján bemutassák a közönségnek legjobb tételeiket. A borászok maguk kínálnak, mesélnek a borokról, válaszolnak a vendégek kérdéseire. A sétálókóstoló igazi ünnep: a különleges fajta, a Somló, a közös élmények ünnepe.

Tornai Tamás borásszal, a Tornai Pincészet tulajdonosával Kalmár András beszélgetett.

Hat bérlet is váltható a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikusok koncertjeire az idei évadban. Nagyon színes a paletta, Bellini Kalóza és Liszt Szent Erzsébete is szerepel a műsorban, ez utóbbi a MÜPA-beli nagysikerű bemutató után Amszterdam és Brüsszel felé veszi az irányt. De Erdélyben is találkozhatunk az NFZ művészeivel: míg a zenekar Szatmárnémetiben ad koncertet, addig az énekkar Nagyváradon lép fel. Október 23-án aztán Kolozsváron egyesül a két együttes. 

A turnék kulisszatitkairól és a zenekar terveiről, valamint arról, hogy ki lesz az adventi meglepetéskoncert szerzője és karmestere, Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.

A nemzetközi együttműködésben készült produkció a színházi térből kilépve a városba invitálja a nézőket. A darab alapjául szolgáló írás Fehér Renátó novellája, amely eredetileg a Budapest Nagyregény Terézvárosi fejezeteként jelent meg. A Nagyregény szerkesztője, Tasnádi István írt belőle darabot a Kolibri Színház számára, ahol aztán Vidovszky György rendezővel közösen találták ki a „díszletet,” azaz a helyszíneket, ahol a történet bemutatásra kerül. Az előadás a PlayOn! európai uniós együttműködés támogatásával jött létre, és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében volt látható, október 10. és 26. között azonban újra műsorra tűzi a Kolibri Színház.

Az előadás egyik főszereplőjével, Csernák Norberttel Kalmár András beszélgetett.

Ellinger Edinával, az előadás rendezőjével és a Budapest Bábszínház igazgatójával az évad többi bemutatójáról, A szomjas trollról, a Hamupipőkéről, a Szikszai Rémusz jegyezte ifjúsági előadásról, a Peer Gyntről és a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el! c. vásári bábrevűről is beszélgetett Kalmár András.

A Pesti Vigadóban hagyományosan megrendezésre kerülő Őszi Irodalmi Gála, amely az MMA Irodalmi Tagozatának szervezésében valósul meg, idén is számos klasszikus és kortárs író-költő munkáit hozza a nagyközönség elé, Mezey Katalin szerkesztésében.

A Gálán szereplő művek alkotóihoz hasonlóan Lezsák Sándor is jubilál, október végén tölti be a 75. életévét a József Attila-díjas költő. Az évforduló és a rendezvény kapcsán Kalmár András kérdezte a művész-politikust.

Hegyi Dóra régésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának munkatársával Kalmár András beszélgetett.

A 43 éves karmester mesélt az elkövetkező évad legfontosabb előadásairól, az évadnyitó Mahler-szimfóniáról, a Vivaldi/Piazzolla Négy évszakról, a bécsi klasszikusokról és a halottak napjához kapcsolódó Dvořák Stabat Mater-ről. Ez utóbbihoz Esterházy Péter olyan szöveget írt, amelytől ő maga is megrendült, de az előadást még Nádler István festményei is kiegészítik. A beszélgetésben természetesen szó esett a zenekar hosszú távú terveiről és páratlan népszerűségéről, az évad szólistáiról, és a Budapest Sound Collective Haydn-sorozatáról is.

Dubóczky Gergellyel Kalmár András beszélgetett.

Sámánok, táltosok, jósok, orákulumok – mind természetfeletti erőkkel felruházott lények, akiket különleges feladatokra választanak ki. A jövőt fürkésző kérdések az emberi közösségek örök talányai. Az ember újra és újra kapaszkodókat keres, visszanyúl az ősi tanokhoz, melyek pozitív megerősítést adhatnak: közösségi erő, rítusok, szakralitás, hagyományok. Ám a világ és az emberi társadalom szélsőségei mindig elérik, hogy ezek a kultúrák és törekvések elhalványuljanak. Gondolatébresztő előadás tárul elénk, mely provokatív kérdéseket tesz fel a jövőről, és arról, hogy hogyan formálhatjuk azt. 
A darab megszületését Máté Imre Yotengrit c. műve inspirálta

Tókos Attilával Kalmár András beszélgetett.

Dubrovay Lászlóval, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas  zeneszerzővel, az est programjának szerkesztőjével Kalmár András beszélgetett.

A Junior Prima-díjas Devich Benedek évek óta missziójának tekinti a nagybőgő szólóhangszerként való bemutatását, meggyőződése, hogy a nagybőgő hangszínskálája kimeríthetetlen. Mivel viszonylag kevés művet írtak kifejezetten nagybőgőre, ezért Benedek maga is készít átiratokat, így mutatva be a hangszer sokoldalúságát. Virtuozitásával és érzékeny játékával Placido Domingo elismerését is elnyerte, így a maestro alapítványa finanszírozta meg a fiatal művész jelenlegi hangszerét, amelyet Rácz Barnabás készített el.
A legendás Devich család majdnem minden tagja muzsikus, vagy erős zenei kötődéssel bír. Benedek nagyapja, Devich Sándor előtt Kurtág György is tisztelgett egy miniatűrrel, amely szintén elhangzik a szeptember 20-i műsorban, de magát a koncertet is Kurtágnak ajánlotta a két ifjú művész.
Gorka Plada és Devich Benedek Berlinben találkoztak, itt váltak jó barátokká és kamarapartnerekké. Plada a 2023-as Steinway szponzori díj nyertese, tanárai között Schiff András és Eberhard Feltz nevét is megtaláljuk, illetve olyan neves művészekkel léphetett már fel, mint Stefan Dohr vagy Valeriy Sokolov. A duó számos nemzetközi fesztiválon mutatkozhatott be, például a kamarazene fellegvárának is tartott IMS Prussia Cove, a Kronberg Academy „Chamber Music Connects the World”, a Heidelberger Frühling és a lengyelországi Krzyzowa Music koncertjein.

Devich Benedek Kalmár Andrásnak mesélt a szeptember 20-i koncert részleteiről, és arról, kik inspirálták és hogyan, valamint arról, hogy miért választja valaki a nagybőgőt szólóhangszernek, és hogy mit jelent a jazz az életében.

A Bartók Béla Boulevard utcamenedzsere, Jáki Móni avatta be a rendezvény kulisszatitkaiba a hallgatókat 2024. szeptember 11-én, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A kiállítás kurátorával, Szabó Noémi művészettörténésszel Kalmár András beszélgetett.

A kiállítás egyik társkurátorával, Ferencz Marcel Ybl- és kétszeres Pro Architectura, valamint Prima Primissima-díjas építésszel, egyetemi tanárral Kalmár András beszélgetett.

A Kerekdomb Fesztivál koncertekkel, borkóstolókkal, dűlőtúrákkal és színházi előadásokkal csábit az ország festői vidékeire. A fesztivál programjai legalább annyira színesek, mint az ősz: a könnyűzenei koncertektől kezdve a komolyzenéig sokféle műfajra rophatjuk, de választhatunk irodalmi előadásokat, beülhetünk egy színdarabra, a kisebbekkel ringatóra vagy éppen gyerekkoncertre, kétkerékre pattanva felfedezhetjük a Tokaji borvidéket és meg is kóstolhatjuk annak borait. Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgatóval Kalmár András beszélgetett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2024. szeptember 4-én:

A projekt megtekinthető az Astoriánál található BENU gyógyszertárban, ahol szeptember 2-án Éva workshopot is tart.
További részletek itt.

A Kezdősor ösztöndíjprogramra 2024. szeptember 30-ig lehet pályázni öt – családregény, novelláskötet, történelmi fikció, politikai krimi, utópisztikus/disztópikus regény – kategóriában. A tervezett pályamunka egy részletének megküldésével online jelentkezhetnek azok a 35 év alatti szerzők (egy jelentkező több kategóriában is pályázhat), akiknek könyve korábban még nem jelent meg egy kiadónál sem. A 2025. június 15-ig tartó programra legfeljebb tíz szerzőt választanak ki a Libri szakemberei. Az eredményhirdetésre az októberi személyes beszélgetéseket követően legkésőbb november elejéig kerül sor.  

A Bekezdés nevű oktatási program keretében a Libri a Perfekt Tréning Kft.-vel közösen szervezett kiadói menedzser képzésére várja azoknak a jelentkezését, akik a könyvszakmában szeretnének elhelyezkedni. A felnőttképzésre való jelentkezők közül a Libri tíz ösztöndíjas helyét biztosítja. A programokkal kapcsolatos további információk a libri.hu/talent oldalon találhatók.

Ludvig Orsolyával, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatójával Kalmár András beszélgetett

Ugyanis Lajtha Fesztivál lesz a Hangvető szervezésében a bicskei Lajtha-házban, szeptember 6. és 8. között. Filmek, gyerek és családi koncertek, kiállítás, előadások és természetesen Lajtha-művek várják az érdeklődőket. A rendezvénynek lesz egy nemzetközi „sztárja” is, a berlini Notos Quartett, akik 2022-ben a Sonynál játszották lemezre – a világon elsőként – Lajtha zongoranégyesét. Ennek magyarországi bemutatójára szeptember 7-én kerül sor a fesztiválon, de fellép a Korossy Quartett is, Balog Józseffel zongoraművész pedig nem csak játszani fogja Lajthát, de mesélni fog zongoraműveinek zenetörténeti és művészi jelentőségéről. Lajtha László életművének első számú szakértője, Solymosi-Tari Emőke a quartetjeiről tart előadást, Varga Sándor néprajzkutató, táncantropológus Lajtha néptánccal kapcsolatos kutatásairól mesél majd. Lajtha etnográfusi munkáját Navratil Andrea, Lakatos Róbert, Kiss Gy. László, a Tükrös Zenekar és a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház produkciói elevenítik fel. 

Liber Endrével, a fesztivál művészeti vezetőjével, a Hangvető egyik alapítójával Kalmár András beszélgetett.

A részletes program itt érhető el.

Az előadás nem csupán egy nagy klasszikus darab bemutatója lesz, hanem egy új, izgalmas köntösbe öltöztetett produkció, mivel a jelmezeket és kellékeket a MOME Divat- és textiltervező növendékei alkotják meg. A díszletek helyett a fény és a sötétség válik rendezői alapelvé, miközben minden elemében őrzi Mozart eredeti zenei elképzeléseit. A félig szcenírozott előadás lehetőséget biztosít arra, hogy a zene és az egyéni interpretáció és a színháztér adottságait kihasználó rendezés bevonja a történetbe a nézőket is. 

Rost Andreával Kalmár András beszélgetett.

Szeredás Lőrinc, egykori középiskolai tanár, ma már tantermen kívül segíti a gyerekeket abban, hogy ne bemagolandó évszámokról és megszámolandó metaforákról szóljon számukra az irodalom. A korábban az egyik fővárosi elit gimnáziumban dolgozó pedagógus megalapította a Humántanoda Stúdiót, ahol olvasóműhelyt tart kislétszámú, és közel azonos korú csoportoknak, tíztől huszonéves korig. „Ahhoz, hogy az irodalom élményforrássá válhasson az olvasó számára, ismerni kell a nyelvét” – vallja Szeredás, aki ezt a nyelvet kívánja megtanítani a foglalkozások alkalmával. Az irodalom fontosságáról, a Tanoda működéséről és céljairól Kalmár Andrásnak mesélt.

A Nemzeti Táncszínház és a Balaton Színház szeptember 12-15. között rendezi meg a 22. Keszthelyi Táncpanorámát. A fesztivál programjában öt olyan előadás látható, amely a Nemzeti Táncszínházban nagy sikerrel szerepel, ezek egyike a Győri Balett nagysikerű Giselle parafrázisa, a GisL. Velekei László rendező-koreográfus Adolphe Adam muzsikáját Lajkó Félix virtuóz zenei világára cserélte, amihez Szendrényi Éva álmodott rendkívüli látványvilágot.
Velekei Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

Szimler Bálinttal Kalmár András beszélgetett.

Mivel a Goldi Pince csak korlátozott számban tud látogatókat fogadni, ezért érdeklődés esetén kérünk írj üzenetet a házigazdáknak! FB event itt.

A Buenos Aires és Bécs között ingázó virtuóz muzsikus, kiérdemelte az egyik legnagyobb kortárs argentin zeneszerző, Mauricio Charbonnier figyelmét is, aki neki ajánlotta Humanity c. hegedűversenyét. De nem csak a klasszikus zenei színpadokon szerepel sikerrel Édua: legutóbbi videójában egy bokájára erősített csörgővel táncol és játssza el Hernán Quintela Cardón c. darabját. 

A hegedűművésszel Kalmár András beszélgetett.

Fejes Krisztina zongoraművésszel, a Káli Klasszik megálmodójával Kalmár András beszélgetett.

Az Amargant Színházi Műhely a nyár folyamán a Farkasgyepű mellett fekvő erdőben tart különleges színházi előadásokat. Kortársak és klasszikusok formabontó kísérletekkel megtűzdelt fúzióját láthatjuk itt egy olyan térben, ami garantáltan átalakítja a színházról alkotott eddigi elképzeléseinket. Nagy sikerrel játszották Shakespeare Viharját, augusztus 16-án és 17-én pedig a Katonaálom kerül bemutatásra.
Augusztus folyamán még egy Kosztolányi-estet, illetve egy Kafka és egy Saint-Just ihlette monodrámát is láthatunk a Bakony mélyén az Amargant előadásában. A részletes program és egyéb információk itt érhetők el.
Illyés Lénárddal, a színház művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett. 

A részletekről Ács Dominika mesélt Kalmár Andrásnak.

A Műcsarnok Nemzeti Szalon sorozatában ötévente mutatkozhatnak meg az egyes művészeti ágak, idén, öt év után újra az építészet került fókuszba. A HelyiÉrték címet viselő III. Építészeti Nemzeti Szalon nem csak a nagy, impozáns beruházásokat, de az apróbb „helyi értékeket”, valamint a történelmi rekonstrukciókat is bemutatja, nem megkerülve a jelen aktuális művészi, gazdasági ökológiai és társadalmi kérdéseit.

A kiállítás főkurátora Dénes Eszter építész, építészeti szakíró, aki pályázat útján nyerte el a megbízatást, az általa felkért társkurátorok pedig Gutowski Robert, Perényi Tamás és Ferencz Marcel Ybl-díjas építészek. 
Dénes Eszterrel Kalmár András beszélgetett.

Zárás előtt betér egy magányos férfi egy presszóba. A felszolgálónő vonakodva bár, de kiszolgálja. Beszélgetni kezdenek. Aztán flörtölni… De milyen mélységeket kavarhat fel egy véletlen találkozás? És egyáltalán... valós, vagy képzelt alakok randevúja ez? 

Az előadás titkaiba Szinetár Dóra avatta be az érdeklődőket, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A filmet nagy sikerrel mutatták be a TIFF-en, a magyarországi premier pedig augusztus 3-án lesz az Ördögkatlan fesztiválon, méghozzá a kolozsvári premierhez hasonlóan a film legendás zeneszerzője, Montanaro és zenekara szolgáltat élő zenei kíséretet a 16 mm-es nyersanyagra forgatott műhöz.

A film egyik rendezőjével, Makkai Zsófiával Kalmár András beszélgetett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban.

Erre keresi a választ a Kultúrtér Bezzeg a mi időnkben..! OK, Boomer!c. beszélgetéssorozata a Művészetek Völgyében, meghívott előadókkal ismert emberekkel, szakértőkkel. Az rendezvény házigazdájával, Kecskés Karinával Kalmár András beszélgetett.

A Nemzeti Táncszínház a Millenárisra költözése óta, minden évben - így most már hagyományosan - júliusban kiviszi a parkba az évad művészeit, népszerű előadásait. Az alkalmi színpadon estéről-estére, kilenc napon át váltják egymást a táncosok, együttesek, így garantált a naplementés sokszínűség, a titokzatos tangótól a ritmust követelő néptáncon és kortárs előadáson át a pezsdítő flamenco-ig. A nyitóelőadás az Állami Népi Együttes nagysikerű Körtánc c. antológiája, melynek koreográfusával, Kossuth-díjas Mihályi Gáborral Kalmár András beszélgetett 

A Művészetek Völgye Fesztivál olyan, mint egy 10 napos kortárs művészeti összejövetel, ahol nemcsak a zenei műfajok találkoznak, hanem az irodalom, a színház, a tánc- és cirkuszművészetek, a filmek, a fotográfia vagy éppen a kortárs képzőművészet. A Völgy olyan, mint a béke szigete, ahol mindenki kedvére kikapcsolódhat: szeressen akár hajnalig bulizni a kedvenc zenekaraira, kézműveskedni vagy éppen jógával vagy túrával indítani a napot. 

A Völgy idei fellépői között lesz a Bagossy Brothers, Beton.Hofi, a Quimby, a Parno Graszt, a Csaknekedkislány, a Margaret Island és a Carson Coma is. 

Őze Áron rendezővel, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

A Vízvári László piarista paptanár vezette együttes témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított, az elmúlt hét évtizedben jelentős sikereket arattak itthon és külföldön. Az 1968-as Ki mit tud? vagy később a Süsü a sárkány szereplőiként országos ismeretségre tettek szert. A tárlatot a hagyományokat tovább vivő Maszk Bábszínház harmincéves munkásságát összegző kiállítás teszi teljessé. A kiállítás címét a táérsulat egyik emblematikus előaása, a Goethe költeménye alapján született Bűvészinas inspirálta. A tárlat társkurátorával, Simándi Katalinnal Kalmár András beszélgetett.

A koncert karmesterével, Dénes-Worowski Marcellel Kalmár András beszélgetett.

Ma már számos endokrinológiai központ foglalkozik a jelenség kutatásával, azonban a meddőség problémakörét kevesen kezelik sikerrel. A dr. Tüű László professzor által alapított EndoCare Intézet az a hely, ahol kifejezetten olyan pároknak nyújtanak segítséget, akiket valamilyen oknál fogva elkerült a gyermekáldás.

Az intézet társtulajdonosa, Márkus Zsolt mesélt a mindenkit egyre inkább érintő endokrin környezetszennyezés hatásairól Kalmár Andrásnak.

Szecsődi Ferenccel, a Magyar Hegedű Ünnepének megálmodójával Kalmár András beszélgetett.

A fesztivál egyik motorjával, a táncos programokért is felelős Vastag Richárddal Kalmár András beszélgetett.

A programokról, a kortárs irodalmi- és árvizi helyzetről, valamint a hársméztermésről Weiner Sennyey Tibor mesélt Kalmár Andrásnak.