MCC Zöld lámpa Tue, 10 Mar 2026 10:12:40 -0400 https://klimapolitikaiintezet.hu/ hu © 2026 MCC Zöld lámpa yes 64445730-acbe-570e-a641-d80e88c9d976 Mathias Corvinus Collegium episodic false Buzzsprout (https://www.buzzsprout.com) Mathias Corvinus Collegium https://storage.buzzsprout.com/z8mtud95j20uannqi6g6el8tc703?.jpg MCC Zöld lámpa https://klimapolitikaiintezet.hu/ A VÍZ A SIKER FORRÁSA – Interjú Vattay Richárddal, a Water&Soil vállalat igazgatójával | Zöld lámpa A VÍZ A SIKER FORRÁSA – Interjú Vattay Richárddal, a Water&Soil vállalat igazgatójával | Zöld lámpa „A víz a legértékesebb kincsünk. Életet teremt, és életet ad” – vallja a Water&Soil vállalat, amelynek egyik alapítótagjával és igazgatójával, Vattay Richárddal beszélgettünk soron következő podcast adásunkban. 

A vízhiány továbbra is napjaink egyik legnagyobb kihívása.

A világ vízkészletének csupán egy százaléka iható, ennek is jelentős részét – közel 70 százalékát – a mezőgazdasági termelés használja fel. Ezt tovább fokozza, hogy a népesség jelentős része a leginkább vízhiányos területeken él, mint Afrika vagy Ázsia különböző régiói. 

A számok nem túl kecsegtetők tehát, így jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen jövő elé nézünk ennek függvényében és hogyan tudunk bölcsen gazdálkodni ezzel a csekély egy százalékkal? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a vendégünkkel.  

A vízgazdálkodás jövője a takarékosságban és a hatékony felhasználásban rejlik. Figyelembe véve a tényt, hogy a hozzáférhető édesvíz 70 százalékát a mezőgazdaságban használják fel, egyértelmű, hogy ebben az ágazatban kell innovatív megoldások után kutatni – állítja Vattay Richárd. 

A számos sikertelen gyakorlat után (lásd például az Indiában végzett kútfúrást követő kiszáradást), fenntartható folyamatokat kell kialakítani, amelyekkel hosszútávon garantálható az öntözés. Olyan technológiára van szükség, amely egyrészt csökkenti az öntözővíz-felhasználást, másrészt ugyanazzal a mennyiséggel nagyobb terület megöntözésére képes. 

A Water&Soil vállalat ötlete 2003-ig nyúlik vissza. A magyar mérnök testvérpár, Vattay Antal és Vattay Richárd arra jutott, hogy érdemes lenne megvizsgálni a klímaváltozás függvényében, mi történik a vízzel és a talajjal. Felismerték, hogy a talajok párolgási vesztesége egy olyan terület, amellyel még aligha foglalkoznak világszerte.

A hosszas tervezés után végül egy interdiszciplináris csapattal olyan magyar találmányt dobtak – immáron a globális – piacra, amely alapján egy speciális folyadékot gyártanak, az ún. Water Retainer-t (VízŐr®). A folyadékot a talaj felszínére kell permetezni, ami ezt követően körülbelül 90-10 nap alatt ott lebomlik.

Ennek megfelelően tehát a használata a biogazdálkodásban is engedélyezett. A folyadék a permetezés után millió apró hidroszkópikus cseppecskét hozn létre, ezzel magához vonzva a vízpárát, majd ezt visszaalakítva folyékony vízzé.

Röviden tehát, a folyadék a talajok párolgási veszteségének csökkentésére alkalmas, miközben teljes mértékben lebomló anyagokból áll. Fontos szempont volt számukra az is, hogy a folyadék hozzáférhető legyen költségszinten a gazdák számára is. Végül 2015-ben engedélyeztette a NÉBIH.

A Water&Soil tevékenysége egy eklatáns példája a klímaváltozás elleni, megoldásokat kereső harcnak.

Kövess minket itt is 🔽
Facebook: https://www.facebook.com/klimapolitik...
Instagram: https://www.instagram.com/klimapoliti...

További részletek a Klímapolitikai Intézet honlapján 🔽
https://klimapolitikaiintezet.hu/

#víz #aszály #vízhiány

]]> „A víz a legértékesebb kincsünk. Életet teremt, és életet ad” – vallja a Water&Soil vállalat, amelynek egyik alapítótagjával és igazgatójával, Vattay Richárddal beszélgettünk soron következő podcast adásunkban. 

A vízhiány továbbra is napjaink egyik legnagyobb kihívása.

A világ vízkészletének csupán egy százaléka iható, ennek is jelentős részét – közel 70 százalékát – a mezőgazdasági termelés használja fel. Ezt tovább fokozza, hogy a népesség jelentős része a leginkább vízhiányos területeken él, mint Afrika vagy Ázsia különböző régiói. 

A számok nem túl kecsegtetők tehát, így jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen jövő elé nézünk ennek függvényében és hogyan tudunk bölcsen gazdálkodni ezzel a csekély egy százalékkal? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a vendégünkkel.  

A vízgazdálkodás jövője a takarékosságban és a hatékony felhasználásban rejlik. Figyelembe véve a tényt, hogy a hozzáférhető édesvíz 70 százalékát a mezőgazdaságban használják fel, egyértelmű, hogy ebben az ágazatban kell innovatív megoldások után kutatni – állítja Vattay Richárd. 

A számos sikertelen gyakorlat után (lásd például az Indiában végzett kútfúrást követő kiszáradást), fenntartható folyamatokat kell kialakítani, amelyekkel hosszútávon garantálható az öntözés. Olyan technológiára van szükség, amely egyrészt csökkenti az öntözővíz-felhasználást, másrészt ugyanazzal a mennyiséggel nagyobb terület megöntözésére képes. 

A Water&Soil vállalat ötlete 2003-ig nyúlik vissza. A magyar mérnök testvérpár, Vattay Antal és Vattay Richárd arra jutott, hogy érdemes lenne megvizsgálni a klímaváltozás függvényében, mi történik a vízzel és a talajjal. Felismerték, hogy a talajok párolgási vesztesége egy olyan terület, amellyel még aligha foglalkoznak világszerte.

A hosszas tervezés után végül egy interdiszciplináris csapattal olyan magyar találmányt dobtak – immáron a globális – piacra, amely alapján egy speciális folyadékot gyártanak, az ún. Water Retainer-t (VízŐr®). A folyadékot a talaj felszínére kell permetezni, ami ezt követően körülbelül 90-10 nap alatt ott lebomlik.

Ennek megfelelően tehát a használata a biogazdálkodásban is engedélyezett. A folyadék a permetezés után millió apró hidroszkópikus cseppecskét hozn létre, ezzel magához vonzva a vízpárát, majd ezt visszaalakítva folyékony vízzé.

Röviden tehát, a folyadék a talajok párolgási veszteségének csökkentésére alkalmas, miközben teljes mértékben lebomló anyagokból áll. Fontos szempont volt számukra az is, hogy a folyadék hozzáférhető legyen költségszinten a gazdák számára is. Végül 2015-ben engedélyeztette a NÉBIH.

A Water&Soil tevékenysége egy eklatáns példája a klímaváltozás elleni, megoldásokat kereső harcnak.

Kövess minket itt is 🔽
Facebook: https://www.facebook.com/klimapolitik...
Instagram: https://www.instagram.com/klimapoliti...

További részletek a Klímapolitikai Intézet honlapján 🔽
https://klimapolitikaiintezet.hu/

#víz #aszály #vízhiány

]]> Mathias Corvinus Collegium Buzzsprout-11209841 Fri, 26 Aug 2022 20:00:00 +0200 1933 mcc, mathias corvinus collegium, klimapolitikai intezet, kpi, viz, magosi orsolya, vattay richard 1 4 full false Űrtechnológia és éghajlatváltozás - Galaxis útikalauz klímavédőknek Űrtechnológia és éghajlatváltozás - Galaxis útikalauz klímavédőknek
  • Van-e értelme befektetni az űrkutatásba?
  • Melyek azok az eredmények a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, amiket már most is az űrkutatásnak köszönhetünk?
  • Hozzá tud-e járulni az űrkutatás a globális környezeti problémák megoldásához, és ha igen, miként?
  • Vajon az űrkutatás fogja megadni a jövőben a választ az éghajlatváltozás elleni sikeres védekezéshez?
  • Mely innovatív iparágak járulnak hozzá itthon az űrkutatás sikeréhez, és hol várható fejlődés, amiből hazánk profitálhat?
  • Miként szolgálja a magyar érdeket az, hogy növeljük hazánk részesedését az űriparban?
  • Jelenthet-e megoldást a globális földi problémákra a Mars terraformálása vagy inkább a saját bolygónkra kellene koncentrálni?
  • Valódi potenciált jelent az űrbányászat az emberiség számára már ebben az évszázadban?
  • Mekkora problémát jelent a számtalan űreszköz és űrszemét?

    • Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ az Űrinnovációs Kerekasztal rendezvény során, ahol három szakember osztja meg velünk gondolatait.

    Vendégeink:

    • Dr. Ferencz Orsolya – űrkutatásért felelős miniszteri biztos, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet űrkutató csoportjának tudományos főmunkatársa,
    • Dr. Cséfalvay Zoltán  – az MCC Közgazdasági Iskola Technológiai Jövők Műhelyének vezetője, egyetemi tanár, az OECD magyar állandó képviseletének korábbi vezetője, az UNESCO nagykövete,
    • Dr. Sárhegyi István – űrjogász, egyetemi oktató, a Remred Technológiai KFT. űripari vállalat tulajdonosa
    • Házigazda, a beszélgetés moderátora – Kovács-Magosi Orsolya junior kutató, Klímapolitikai Intézet.


    ]]>
  • Van-e értelme befektetni az űrkutatásba?
  • Melyek azok az eredmények a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, amiket már most is az űrkutatásnak köszönhetünk?
  • Hozzá tud-e járulni az űrkutatás a globális környezeti problémák megoldásához, és ha igen, miként?
  • Vajon az űrkutatás fogja megadni a jövőben a választ az éghajlatváltozás elleni sikeres védekezéshez?
  • Mely innovatív iparágak járulnak hozzá itthon az űrkutatás sikeréhez, és hol várható fejlődés, amiből hazánk profitálhat?
  • Miként szolgálja a magyar érdeket az, hogy növeljük hazánk részesedését az űriparban?
  • Jelenthet-e megoldást a globális földi problémákra a Mars terraformálása vagy inkább a saját bolygónkra kellene koncentrálni?
  • Valódi potenciált jelent az űrbányászat az emberiség számára már ebben az évszázadban?
  • Mekkora problémát jelent a számtalan űreszköz és űrszemét?

    • Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ az Űrinnovációs Kerekasztal rendezvény során, ahol három szakember osztja meg velünk gondolatait.

    Vendégeink:

    • Dr. Ferencz Orsolya – űrkutatásért felelős miniszteri biztos, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet űrkutató csoportjának tudományos főmunkatársa,
    • Dr. Cséfalvay Zoltán  – az MCC Közgazdasági Iskola Technológiai Jövők Műhelyének vezetője, egyetemi tanár, az OECD magyar állandó képviseletének korábbi vezetője, az UNESCO nagykövete,
    • Dr. Sárhegyi István – űrjogász, egyetemi oktató, a Remred Technológiai KFT. űripari vállalat tulajdonosa
    • Házigazda, a beszélgetés moderátora – Kovács-Magosi Orsolya junior kutató, Klímapolitikai Intézet.


    ]]>     Mathias Corvinus Collegium Buzzsprout-10135975 Thu, 24 Feb 2022 14:00:00 +0100 3964 mcc, mathias corvinus collegium, kpi, klimapolitikai intezet 1 3 full false     Szemétből várat építeni? - Beszélgetés Erdélyi Szabolccsal Szemétből várat építeni? - Beszélgetés Erdélyi Szabolccsal Szemétből várat építeni? Ez a témája a Klímapolitikai Intézetünk Zöld lámpa című podcastének, ahol ezúttal Erdélyi Szabolccsal, a Hybrid Cycle nevű vállalkozás tulajdonosával beszélgettünk.

    A beszélgetés során az alábbi kérdésekre kapunk választ:
    ▶ Mennyire forradalmi ötlet hulladékból műalkotásokat létrehozni?
    ▶ Hogy néz ki egyáltalán egy ilyen folyamat és milyen az ilyen jellegű műalkotások piaca?

    Kövess minket itt is 🔽
    Facebook: https://www.facebook.com/klimapolitik...
    Instagram: https://www.instagram.com/klimapoliti...

    További részletek a Klímapolitikai Intézet honlapján 🔽
    https://klimapolitikaiintezet.hu/

    #trashart #hulladékújrahasznosítás #zöldlámpa

    ]]>     Szemétből várat építeni? Ez a témája a Klímapolitikai Intézetünk Zöld lámpa című podcastének, ahol ezúttal Erdélyi Szabolccsal, a Hybrid Cycle nevű vállalkozás tulajdonosával beszélgettünk.

    A beszélgetés során az alábbi kérdésekre kapunk választ:
    ▶ Mennyire forradalmi ötlet hulladékból műalkotásokat létrehozni?
    ▶ Hogy néz ki egyáltalán egy ilyen folyamat és milyen az ilyen jellegű műalkotások piaca?

    Kövess minket itt is 🔽
    Facebook: https://www.facebook.com/klimapolitik...
    Instagram: https://www.instagram.com/klimapoliti...

    További részletek a Klímapolitikai Intézet honlapján 🔽
    https://klimapolitikaiintezet.hu/

    #trashart #hulladékújrahasznosítás #zöldlámpa

    ]]>     Mathias Corvinus Collegium / Klímapolitikai Intézet Buzzsprout-8959821 Mon, 02 Aug 2021 10:00:00 +0200 1843 mcc, mathias corvinus collegium, szemet, klimapolitikai intezet, magosi orsolya, erdelyi szabolcs, hybrid cycle, zold lampa 1 2 full false     Klímapolitika és Amerika: Trump pusztulásba vitte volna, Biden megmenti a bolygót? - Beszélgetés Mártonffy Balázzsal Klímapolitika és Amerika: Trump pusztulásba vitte volna, Biden megmenti a bolygót? - Beszélgetés Mártonffy Balázzsal Élére tud-e állni az Amerikai Egyesült Államok a világ "zöld forradalmának"? Lehet-e még szakmai vitát folytatni a klímaváltozásról a Greta Thunberg-jelenség korában? Hogyan értékelhető Trump teljesítménye, valóban olyan negatív lenne, ahogy sokan látják? Hiba volt-e kilépni a párizsi klímaegyezményből? Mit hozhat ezután Biden? Ő lenne Amerika "zöld messiása"? A podcast vendégei Dr. Mártonffy Balázs, az NKE Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének igazgatója és Litkei Máté az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója. Házigazda: Heltai Péter, stratégiai kommunikációs vezető, MCC.

    ]]>     Élére tud-e állni az Amerikai Egyesült Államok a világ "zöld forradalmának"? Lehet-e még szakmai vitát folytatni a klímaváltozásról a Greta Thunberg-jelenség korában? Hogyan értékelhető Trump teljesítménye, valóban olyan negatív lenne, ahogy sokan látják? Hiba volt-e kilépni a párizsi klímaegyezményből? Mit hozhat ezután Biden? Ő lenne Amerika "zöld messiása"? A podcast vendégei Dr. Mártonffy Balázs, az NKE Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének igazgatója és Litkei Máté az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója. Házigazda: Heltai Péter, stratégiai kommunikációs vezető, MCC.

    ]]>     Mathias Corvinus Collegium Buzzsprout-8082013 Fri, 05 Mar 2021 13:00:00 +0100 1956 mcc, mathias corvinus collegium, Heltai Péter, Litkei Máté, Mártonffy Balázs, zöldlámpa, klímapolitika, Klímapolitikai Intézet, Donald Trump, Joe Biden 1 0 full false